Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.14. - 2019.12.14.
Dunaújváros
2019.12.13. - 2019.12.13.
Dunaújváros
2019.12.13. - 2020.03.21.
Budapest
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
állandó kiállítás, ókori művészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
Az Antik Gyűjtemény új állandó kiállításának célja a klasszikus antik hagyomány bemutatása. Középpontjában a görög, az etruszk és a római kultúra áll, tágabban pedig a Földközi-tenger medencéje, a Mediterráneum, amelynek ókori világát három részben, három különböző szempontból közelítettük meg.

Hellasz – Itália – Róma. Az európai művészet három ókori útja

Ebben a teremben a klasszikus ókor három legfontosabb művészeti hagyománya elevenedik meg. Bár az ókor jelentős részében nem létezett önálló fogalom a művészetre, a kiállított darabok legtöbbje pedig eredetileg használati tárgy volt, a későbbi korok művészeti alkotásként tekintettek rájuk: állandó párbeszédet folytattak az antikvitással, akkor is, ha tökéletesnek tartották, és akkor is, ha elavult hagyománynak.

Kultúrák uniója – az ókori Mediterráneum

Ebben a részben az ókori Mediterráneum kultúráinak néhány jellemző vonását mutatjuk be földrajzi, történeti és tematikus szempontok szerint, valamint áttekintést adunk két fontos műfaj, a görög figurális vázafestészet és a római portréművészet történetéről. Ezekből a példákból jól kirajzolódik a klasszikus ókor egyik alapvonása, a más kultúrákat befogadó nyitottság. Ez a konnektivitás az egyik legfontosabb örökség, amelyet a klasszikus ókortól kaptunk.

„Lépjetek be, itt is istenek vannak!” Erósz – Dionüszosz – Thanatosz

A három istenhez kapcsolódó fogalmak a mai emberek életét is elemi módon meghatározzák. Az itt látható tárgyak a klasszikus ókori kultúra olyan elemeit vonultatják fel, amelyeknek a ma élő emberek számára is érvényes mondanivalót hordoznak. A kiindulópontot a három görög isten és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak jelentik, de a műtárgyak nem kultúrák szerint és nem is időrendben sorakoznak. Ezzel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Mediterráneum ókori kultúrái közös hagyománnyá formálódtak.

Az Antik Gyűjtemény kiállítása más múzeumokból kölcsönkapott műtárgyakkal is gazdagodott. Az antik minták továbbélését pedig az ókori tárgyak között itt-ott felbukkanó „hamisítványok” is tanúsítják. A kiállítást mindezekkel együtt inkább böngészésre, mintsem „végigolvasásra” szánjuk. Nem idealizáljuk az ókori kultúrákat, a látogató talán néhol majd megkérdezi: „Hogy lehetett így élni?”, máshol pedig rácsodálkozik, hogy így is lehetett élni. A klasszikus antik hagyomány egyik legmeghatározóbb vonása, hogy a későbbi korok számára is kínál érvényes tanulságokat, azaz az ókori kultúrák tanulmányozása egyben saját kultúránk, saját életünk tanulmányozása is.