A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően kivételes alkalom adódott arra, hogy a Régi Képtár állandó kiállítása egy korszerű, a múzeum történetében előzmény nélküli koncepció szerint újuljon meg. Az újrarendezett kiállítás a művészettörténet fő korszakait kívánja bemutatni, kronologikus sorrendben és kisebb földrajzi egységek szerinti tagolásban.

A Régi Szobor Gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a 18. század végégig terjedő hat évszázadának közel 650 művét őrzi. A kiállítás a gyűjtemény mintegy 100 remekművét mutatja be, a német későgótika, az itáliai reneszánsz és a legjelentősebb osztrák barokk szobrászok alkotásait sorakoztatva fel.

Az Antik Gyűjtemény új állandó kiállításának célja a klasszikus antik hagyomány bemutatása. Középpontjában a görög, az etruszk és a római kultúra áll, tágabban pedig a Földközi-tenger medencéje, a Mediterráneum, amelynek ókori világát három részben, három különböző szempontból közelítettük meg.

Összesen negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériának a Nemzeti Összetartozás napjára készült virtuális kiállítása. A Magyar Tájak című tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékeit, városait, várait láthatjuk a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig.

A Régi Magyar Gyűjtemény egyelőre nem teljes barokk állandó kiállítása a 16. század végétől 1800-ig követi végig a történelmi Magyarország művészetének és közép-európai kapcsolatainak alakulását.

A Szépművészeti Múzeum megújult egyiptomi állandó kiállítása a korábbinál nagyobb területen, számos új tárggyal és témával kiegészülve várja a látogatókat. Az új koncepció három nagy tematikus egységre bontva mutatja be az ókori Egyiptom világát: Templom – Istenek; Nílus-völgy – Emberek; Sírkamra – Halottak.

A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.