Eseménynaptár
2019. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.21. - 2019.10.20.
Tiszafüred
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2019.10.23.
Budapest
2019.09.19. - 2019.10.23.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
állandó kiállítás, képzőművészet, szobrászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az állandó kiállítások megtekintésére)
2800 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
3200 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
2900 HUF
Belépő diákoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet)
1600 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet (15 főtől))
1400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(az állandó kiállítások megtekintésére)
1400 HUF
/ fő
Audio guide
800 HUF
Videó
1000 HUF
A Régi Szobor Gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a 18. század végégig terjedő hat évszázadának közel 650 művét őrzi. A kiállítás a gyűjtemény mintegy 100 remekművét mutatja be, a német későgótika, az itáliai reneszánsz és a legjelentősebb osztrák barokk szobrászok alkotásait sorakoztatva fel. Köztük olyan mesterműveket, mint Tilman Riemenschneider Madonna szobra, a firenzei származású velencei építész és szobrász, Jacopo Sansovino különleges viasz Madonnáját, vagy az osztrák barokk extravagáns alakjának, Franz Xaver Messerschmidtnek a Karakterfejei.

A tárlat a Szépművészeti Múzeum legismertebb szobrainak bemutatásán túl, a művek készítésének műhelytitkaiba is betekintést enged. Az évszázadok során a szobrászok sokféle anyagot használtak és a szobrok és domborművek díszítésére és festésére is változatos eljárásokat dolgoztak ki. Ezek minél szemléletesebb bemutatására restaurátorok a kiállított szobrok egy-egy részletét kiemelő mintadarabokat készítettek, amelyeken keresztül a művek keletkezése fázisaiban is nyomon követhetővé válik.

A középkorra a gótikus faszobroknak sokféle díszítési módja alakult ki. A nem csak díszítő szereppel, de szimbolikus jelentéssel is bíró aranyozást számos más technikával együtt is használták, így például a gravírozással, amit jól példáz a kiállításon Jörg Lederer (Füssen 1470 körül−Kaufbeuren 1550) Szárnyasoltára.

A 15. századtól az itáliai szobrászat kedvelt anyaga a változatos formában használt agyag. Ebből készültek rendszerint a szobrok első vázlatai és sok esetben a megrendelő számára készült kisméretű modellek is. Az 1440-es évek elején Luca della Robbia dolgozta ki az égetett agyag, azaz a terrakotta mázas változatának készítési módját, ami rövid időn belül rendkívül közkedvelté vált Firenzében. A Robbia-műhely, majd később a Buglioni-műhely is nagy számban készítette ezeket a kiállításon is látható mázas terrakottákat.

A reneszánsz Itáliában nemcsak az agyagot használták vázlat és modell készítésére, hanem a viaszt is. Ugyanakkor a viasz sérülékenysége miatt kevés ilyen mű maradt fenn, így a kiállítás igazi különlegessége Jacopo Sansovino (1486−1570) márvány szobor modelljének szánt aranyozott viasz Madonna szobra.

A reneszánsz kori Firenzében, Velencében és Padovában virágzott a bronz szobrok és plakettek öntése. Az Andrea Ricciónak (1470–1532) tulajdonított Európa elrablása kisbronz jól szemlélteti a bronzöntés 15. század végi fejlődését, és a padovai humanista körök korabeli ízlésvilágát.

Az osztrák barokk extravagáns alakjának, Franz Xaver Messerschmidtnek (1736−1783) a szobrászat történetében egyedülálló, grimaszokat ábrázoló híres büszt sorozatából, a Karakterfejekből, három a Szépművészeti Múzeumban található, amelyek a kiállításon is megtekinthetők. A Karakterfejek mellett a gyűjtemény összes többi Messerschmidt szobra is kiállításra került.