Eseménynaptár
2018. december
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2018.12.15. - 2018.12.15.
Budapest
2018.12.15. - 2018.12.16.
Gödöllő
2018.12.14. - 2018.12.14.
Ópusztaszer
2018.12.13. - 2018.12.13.
Budapest
2018.12.13. - 2018.12.13.
Fülek
2018.12.13. - 2018.12.13.
Balassagyarmat
2018.12.13. - 2018.12.13.
Budapest
2018.12.13. - 2019.01.22.
Budapest
2018.12.13. - 2019.02.05.
Fülek
2018.12.12. - 2019.02.17.
Budapest
2018.12.11. - 2018.12.11.
Kecskemét
2018.12.09. - 2018.12.09.
Kápolnásnyék
2018.12.08. - 2018.12.09.
Budapest
2018.12.07. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.30. - 2019.05.30.
Szentes
2018.11.30. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.29. - 2019.01.20.
Budapest
2018.11.18. - 2019.01.06.
Budapest
2018.11.15. - 2018.12.30.
Pécs
2018.10.31. - 2019.01.06.
Budapest
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
állandó kiállítás, halászat, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(Kaputorony)
300 HUF
Egyéni belépő
(Apostolok tornya)
600 HUF
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő diákoknak
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
Egyéni kombinált belépő
(Kaputorony+ Apostolok tornya)
700 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1700 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
5000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig)
8000 HUF
/ csoport
A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az őshazáig nyúlik vissza. Számos régészeti emlék, nyelvészeti és összehasonlító néprajzi kutatás bizonyítja, hogy a legősibb halászati eszközök és módszerek még a finnugor őshazából valók. Fennmaradásukban és az új hazában való alkalmazkodásukban elsődleges szerepet játszott, hogy ezek a halászati eszközök és módszerek az itteni viszonyok között is beváltak.

A halászati tevékenységhez szervesen kapcsolódó halkereskedelem művelői hazánkban a halárusok voltak. A XV. és XVI. sz. halárusai közül egyesek csak keszegféléket, mások egyéb friss halat árusíthattak. Vizát és tokféléket - királyi pátens alapján - csak a mészárosok, és hentesek céhe árusíthatott. A halkereskedők bárkáikkal az alsó Duna szakaszait is felkeresték. Egy-egy ilyen bárkában olykor 100 q ponty is érkezett - lovak által parton vontatva, egészen Óbudáig. Később az ország vasúti hálózatának megépítése a halkereskedelemben is új korszakot nyitott.

Önálló érdekvédelmi szervezeteket, halászcéheket a főhivatású halászok a XVI. sz. elején hozhattak először létre. Halas vizeink védelmét és a piaci halárusítás monopol helyzetét kívánták szervezetükkel a maguk számára biztosítani. A céhet artikulusai szabályozták - a mesterségbeli magatartás, a tudás szintje, a halászat, a bérlet, a halárusítás és halkereskedelem kérdésében. A céhek - köztük a halászoké is - 1872-ben megszűntek.

Folyóvizeink és természetes állóvizeink múltbeli halászatát a kiállításban önálló egység mutatja be. Ismereteket szerezhetünk a Dunáról, melynek partjain megtelepült falvak nagy részét zömmel halászok lakták. A Dunán és Duna-mentén a magyarság zavartalanul folytatta ősi mesterségét, a halászatot. Legértékesebb hala évszázadokon át a viza volt. Kifogása a halászoknak komoly jövedelmet biztosított. Négyféle módon halásztak rá: szigonnyal, horoggal, kerítőhálóval - de leginkább vizafogó cége segítségével. Másik jelentős halászhelyünk a Tisza. Értékes halfaunája a múltban bőséges fogást biztosított. Természetes állóvizeink közül a Balaton és a Velencei-tó halászatával ismerkedhet meg a látogató.

A természetes vizek meghatározó szerepét, a halászat jelentőségét és a természetvédelem kapcsolatát, érdekeinek találkozását a "Természetes vizek és környezetvédelem" című tárló szemlélteti. A Kárpát-medencében élő mintegy 80 halfaj természetes környezetét imitáló diorámában kerül bemutatásra, külön jelölve az őshonos, betelepített és védett halakat.

Szabó László muzeológus