A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az őshazáig nyúlik vissza. Számos régészeti emlék, nyelvészeti és összehasonlító néprajzi kutatás bizonyítja, hogy a legősibb halászati eszközök és módszerek még a finnugor őshazából valók. Fennmaradásukban és az új hazában való alkalmazkodásukban elsődleges szerepet játszott, hogy ezek a halászati eszközök és módszerek az itteni viszonyok között is beváltak.

A tárlat nem egy szokványos agrártörténeti kiállítást jelenít meg, hanem bemutatja, hogy a művelési ág fejlődésén túl mit jelentett a Kárpát-medence népeinek az ókortól napjainkig a szőlő és a bor. Miért termelték, miért tisztelték hitvilágukban, vallásukban a szőlő- és boristeneket. Hétköznap- és az ünnepnapokon, milyen árut és megélhetést jelentett a szőlő és a bor egykor, és mit jelent ma.

A vadászat aranykora Magyarországon című tárlat három teremben, három tematika mentén mutatja be az érdeklőknek a magyarországi vadászat legkiemelkedőbb és eredményekben leggazdagabb időszakát.

A kiállítás a magyar mezőgazdaság teljes történetét kívánja bemutatni az élelemtermelés kezdeteitől, vagyis az újkőkortól egészen napjainkig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig. Ez hatalmas, mintegy 8000 éves fejlődést átfogó vállalkozás. 2005-ben a legrégebbi időszakok mezőgazdaságának történetét mutattuk be a magyar államalapításig.