Eseménynaptár
2017. december
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2017.12.15. - 2017.12.15.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.14. - 2017.12.14.
Kecskemét
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.08. - 2018.04.01.
Budapest
2017.12.08. - 2018.02.25.
Győr
2017.12.08. - 2018.03.31.
Tatabánya
2017.12.07. - 2018.01.13.
Budapest
2017.12.07. - 2018.02.17.
Szombathely
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.05. - 2018.01.05.
Tokaj
2017.12.05. - 2017.12.22.
Kecskemét
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
A Városliget Széchenyi-szigetén, a Vajdahunyadvárban található Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma. Maga az épület is egyedülálló, hiszen tervezője, Alpár Ignác különböző építészeti stílusokat ötvözött egységbe, oly módon, hogy felhasználta a történelmi Magyarország területén akkor fellelhető jelentősebb épületek egy-egy részletét, ismertebb elemeit. tovább
Programok
Múzeumpedagógiai foglalkozás
Nemcsak a fontos stílusok építészeti jellemzőit ismerhetik meg az érdeklődők, hanem tornyainak titkát, a kerengő (nagyközönség előtt rejtve maradó) hangulatát, a jáki kápolna meghittségét és egy egyedülállóan szép, festett gótikus teremsor eleganciáját. tovább
Fényképezzen! Készítsen szelfit az Ostromfolyosón! Nézze meg felülről a Városligeti-tavat, a Széchenyi-sziget forgatagát és a környező épületeket! A Kaputorony szűk lépcsőin keresztül az Ostromfolyosóra jutva felejthetetlen élményben lesz része. tovább
A Mezőgazdasági Múzeum történetében először két, korábban zárt épületrészt nyitunk meg a nagyközönség előtt Toronytúra programunkkal. 2015 márciusától kezdve állandó jelleggel, hosszabb nyitva tartással olyan helyszínekre engedünk bepillantást nyerni, amelyeket eddig csak néhányan láthattak. tovább
Időszaki kiállítások
2011.06.22. - 2019.12.31.
A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét. tovább
Állandó kiállítások
Erdészet, fakitermelés
Az erdőgazdálkodás története azt a folyamatot jeleníti meg, ahogyan az ember az első erdőt irtó, erdőt hasznosító tevékenységétől eljutott a mai, többcélú erdőgazdálkodáshoz. Hazánkban ennek a történelmi folyamatnak a magyar honfoglalástól kezdődően vannak emlékei. Így a legeltetésnek, aztán a szántóföldi művelés érdekében végzett erdőirtásoknak, a bányászathoz, ércfeldolgozáshoz kapcsolódó kiterjedt erdőpusztításoknak, s ez utóbbiakhoz kötődő, első szabályozott erdőgazdálkodási műveleteknek. tovább
Méhészkedés
A kiállítás a hazai vadon élő növények néhány hasznosítási lehetőségét mutatja be. Többek között itt találhatjuk a táplálkozási, gyógyászati vagy éppen eszközkészítési céllal gyűjtötteket, továbbá a méhészet, a selyemhernyótenyésztés és a fűzvessző felhasználásának bemutatását. Ebben a kiállításban található az a földtörténeti áttekintés is, amelyben a növényvilág fejlődése követhető nyomon. tovább
Szüreti mulatság
A tárlat nem egy szokványos agrártörténeti kiállítást jelenít meg, hanem bemutatja, hogy a művelési ág fejlődésén túl mit jelentett a Kárpát-medence népeinek az ókortól napjainkig a szőlő és a bor. Miért termelték, miért tisztelték hitvilágukban, vallásukban a szőlő- és boristeneket. Hétköznap- és az ünnepnapokon, milyen árut és megélhetést jelentett a szőlő és a bor egykor, és mit jelent ma. tovább
Céhkancsó
A magyar halászat múltja népünk eredetéig, az őshazáig nyúlik vissza. Számos régészeti emlék, nyelvészeti és összehasonlító néprajzi kutatás bizonyítja, hogy a legősibb halászati eszközök és módszerek még a finnugor őshazából valók. Fennmaradásukban és az új hazában való alkalmazkodásukban elsődleges szerepet játszott, hogy ezek a halászati eszközök és módszerek az itteni viszonyok között is beváltak. tovább