Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.19. - 2024.05.19.
Fehérvárcsurgó
2024.05.18. - 2024.05.18.
Eger
2024.05.14. - 2024.05.14.
Érd
2024.05.12. - 2024.05.12.
Fehérvárcsurgó
2024.05.11. - 2024.05.11.
Kaposvár
2024.05.11. - 2024.05.11.
Ópusztaszer
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.08. - 2024.05.08.
Budapest
2024.05.04. - 2024.05.04.
Kápolnásnyék
2024.05.04. - 2024.05.04.
Szombathely
2024.05.04. - 2024.05.04.
Eger
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Vegyészeti Múzeuma - Várpalota
Thury-vár, Várpalota
Cím: 8100, Várpalota Thury-vár
Telefonszám: (88) 575-670
állandó kiállítás, gazdaság, ipar, kémia, nehézipar, Reformkor, történelem, Újkor, vegyipar, XIX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 év )
300 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 év)
300 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
4000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
8000 HUF
/ csoport
A kiállítás általános képet ad arról, hogy Magyarországon a korszerű, nagyipari jellegű, tőkés termelési módszerekre való áttérés csak nagyon lassan bontakozott ki, melynek oka a vállalkozási kedv és a tőke hiánya mellett, főleg a korlátozóan ható, tudatos osztrák iparpolitika volt. A reformkor vezéralakjai éppen ezért tekintették legfontosabb feladatnak ipari elmaradottságunk felszámolását. Kossuth Lajos lelkes szervező munkája nyomán 1842-ben létrejött az Iparegyesület. Ugyanennek az évnek a nyarán, a Pesti Vigadóban megrendezték az Első Magyar Iparműkiállítást. Ugyancsak Kossuth szervezésében jött létre 1845-ben a Gyáralapító Társaság, melynek első alelnöke gróf Széchenyi István volt. A mai Műegyetem elődje, a József Ipartanoda pedig 1847-ben alakult meg.
Részlet a kiállításból
A vegyi iparágak a reformkorban többnyire még változatlan technológiával ugyanúgy termeltek, mint az előző században, noha az üzemek száma megszaporodott. Ekkoriban fejlődött ki a majolika-, a keménycserép- és a porcelángyártás; ez időben létesült a Herendi Porcelángyár is (1826).

Érdekesség, hogy az általános hiedelemmel ellentétben nem a bor, hanem a sör volt népünk legrégebben ismert erjesztett itala. A "sernevelés" ismeretét már a honfoglalók hozták magukkal. Nagyüzemi sörgyártással azonban először csak a 19. században találkozunk: az első korszerűen berendezett sörgyáraink egyike az Ercsi Sörgyár volt.

A napóleoni háborúkkal kapcsolatos tengeri blokád terelte a figyelmet Európában a honi termesztésű növényből való cukor előállítására. Hazánkban Tessedik Sámuel készített először cukorrépából szörpöt és cukrot.

A textilfestés, ill. a kékfestő eljárás is ebben az időben terjedt el Magyarországon. Gazdasági jelentőségére jellemző, hogy pl. 1843-ban összes importunk 20%-a a gyarmatokról származó indigó volt. A sok hazai kékfestőműhely egyikéből fejlődött ki a hatalmas Goldberger Textilgyár is.

A XIX. század első szilveszterét még gyertyák és mécsesek fénye mellett ünnepelték hazánkban, de a korszerűbb megoldásra irányuló igények egyre sürgetőbben jelentkeztek. Széchenyi István első angliai útjáról 1816-ban hazatérve "gázfőző készüléket" készített nagycenki kastélyának ellátására. 1837-ben az új Nemzeti Színházat is házi gázelőállítóval szerelték fel és világították ki. Jókai szerint "a gáznak kicsit áporodott savanyúkáposzta szaga volt, de eltűrtük nemzeti büszkeségből".

A kiállítás bemutatja a tűzgyújtás ősi eszközeit is: a kovakövet és a taplót felváltó "mártó gyufát", ill. az Irinyi által tökéletesített dörzsgyufát, mely már nem robbant, hanem "zajongás nélkül gyulladt".