A Kárpát-medencében bizonyíthatóan már a honfoglalást megelőzően is folyt olyan tevékenység, amely egyes anyagok átalakításával, tehát kémiai változások előidézésével foglalkozott. A római uralom idején kiterjedt aranybányászatot a honfoglaló magyarok utódai tovább folytatták. Volt fémkohászat, és abban az időben korszerűnek mondható kémiai ismeretekkel rendelkező szakemberek működtek közre az ötvözetek előállításában, a finomítók és a pénzverdék ellenőrzésében.

A múzeum főlépcsőházában létesített történelmi arcképcsarnokban azoknak a magyar tudósoknak, ipari szakembereknek a portréja van elhelyezve, akik a kémiaoktatás, a vegyészeti tudomány és a vegyipar fejlesztése terén kiemelkedőt alkottak.

A tárlat anyagát két nagy tablón helyeztük el: külön felületeken mutatjuk be a fővárosi és a vidéki vegyipari és gyógyszeripari nagyvállalatokat. Az üzemek fényképfelvételei mellett vállalati jelentések, vállalati lapok példányai, valamint vegyipari szakfolyóiratok mintapéldányai is megtalálhatók.

A vegyiparban használatos számítástechnikai eszközöket bemutató kiállítás fő érdekessége az 1960-as években elsőként vegyipari folyamatok irányítására használt GIER típusú számítógép. A dán tervezésű berendezést a Péti Nitrogénművek 420 to/nap kapacitású Ammónia 2. üzeme paramétereinek kiértékelésére alkalmazták.