Annak ellenére, hogy a fontosabb vegyipari nyersanyagok lelőhelyei a trianoni békeszerződés által kijelölt új országhatáron kívülre estek, a két világháború között vegyiparunk jelentősen fejlődött. Az 1920-as évek elején a fő törekvés az olyan termékek gyártásának megindítása volt, amelyek termelése az új országhatárok megvonása miatt megszakadt.

A tárlat anyagát két nagy tablón helyeztük el: külön felületeken mutatjuk be a fővárosi és a vidéki vegyipari és gyógyszeripari nagyvállalatokat. Az üzemek fényképfelvételei mellett vállalati jelentések, vállalati lapok példányai, valamint vegyipari szakfolyóiratok mintapéldányai is megtalálhatók.

A II. emeleten az 1950-es évek laborjában találja magát a látogató, ahol többek között Zemplén Géza híres vegyész laborasztala és felszerelése, gázlánggal fűthető szárítószekrény és számos eredeti tárgy idézi fel az 50-es évek laboratóriumát.

A XVIII. sz. közepéig a természettudományok csak a filozófia részeként jelentek meg az oktatásban. A jezsuita rendek tanítási rendszerét az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum szabályozta: "A jelentőséggel bíró dolgokban Arisztotelésztől el ne térj!". A protestáns iskolák tanárai azonban már a nyugati egyetemeken tanultak, és az ott megszerzett korszerű tudást adták tovább tanítványaiknak; a kémiát a fizika tantárgy részeként tárgyalták.