2021.10.18.
Déri Múzeum

Elefántok a Tiltott Városban

2021.08.20.
Déri Múzeum

Titkok a sötétben

2021.05.21.
Déri Múzeum

A föld mélyének elképesztő kincsei

2021.05.20.
Déri Múzeum

Gyermeknapi zsákbamacska

2021.05.11.
Déri Múzeum

A vadász és a nyúl

2021.05.01.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2021.02.24.
Déri Múzeum

A debreceni Hősök temetője - 1. rész

2021.02.19.
Déri Múzeum

Munkácsy születésnapi ajándéka

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
Déri Múzeum
hír, Korai újkor, Török hódoltság, történelem, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az 1913-as esztendőben a Déri Múzeum akkori igazgatója, Zoltai Lajos felhívást intézett az esperesekhez a templomokban lévő festett virágos, vagy faragott mennyezetek, karzatok, szószékek, úrasztalok, padok összeírása érdekében. Nem lehet véletlen, hogy éppen ebben az évben került a múzeumba az 1738-ban készült aranyhímzéses úrasztali patyolatkendő, amely a fotón látható.
A Derecskei Egyház patyolatkendője úrihimzéssel készült.
Az úrihímzés kialakulása a XVI. századra esett, és amint a megnevezés is sejteti, úri igényeket elégített ki. Elnevezése a XIX. században terjedt el. Az udvari élet ceremóniáit emelő díszabroszként, jegykendőként, díszes lepedőhímként, párnahajként vagy szószéktakaróként, úrasztali terítőként, az úrvacsora osztásakor használt serleg, illetve tányértakaróként úri vagy egyházi funkcióval használták.

Abban a korszakban született meg és teljesedett ki, amikor a magyarság a legsúlyosabb harcait vívta a törökök ellen. A gyászos emlékezetű mohácsi csata után három részre szakadt az ország. Éppen erre a háborúkkal terhes, 150 éves korszakra esik az úrihímzés virágkora. A három felé darabolt országban a magyarság mégis nemzeti egységben maradt. Ez tükröződik kultúrájában, művészetében, szokásaiban és viselkedésében is. Ez a magyarázata annak, hogy az ország területén egységes hímző stílus alakulhatott ki.

A hímzőfonalak közül a legdrágább a skófium. Az aranyból, ezüstből vagy aranyozott ezüstből húzott vékony drótszálat nevezték így.

A református templomok úrasztali kendői a magyar úrihímzés legérdekesebb példái. A XVII- XVIII. század során szerelték fel a hívek egyházukat, templomaikat tehetségük és anyagi lehetőségeik szerint szertartási tárgyakkal. Az ezüst poharak, tányérok, ónedények mellett fontos helyet foglaltak el a terítők.

A református templomokban a fehér falak között ezek a textíliák jelentették a színeket, arany, ezüst szállal, illetve borvörös, fehér, kék vagy zöld selyemfonalas hímzésükkel. Így természetes, hogy évszázadokon keresztül gondosan őrizték őket. Kevésbé koptak el a használatban, hiszen egy évben csupán néhány alkalommal, úrvacsoraosztáskor kerültek elő.

A képen a Derecskei Egyház patyolatkendője látható. Arany fonállal hímezve, sarkaiban egymáson áthajló száron három nagy ananász és három kis leveles ág van, alul két bogyós ágacska díszíti. Az oldalak közepén egy álló ananász. Úrihímzéseken ritkán előforduló motívum, Hajdú Bihar megyében mégis több ilyen került elő. Közepén virágokkal megszakított spirál, amely nagy gránátalmában végződik. A terítő felirata: A DERETSKEI RE EKKLESIAE MDCCXXXVIII. A szélen körben csipke teszi még szebbé az úrasztali terítőt.
Ormosi Viktória muzeológus