2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.23.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Karrier-tangó

2020.07.16.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Azok a hosszú láncba fűzött, csörgős, piros paprikacsövek...

2020.07.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedet a paprika helyezte földünk térképére

2020.06.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Utasok, vendégek, családtagok és a forradalmi kritika

2020.06.22.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedi contra kalocsai paprika: még a bíróság sem tudott dönteni

2020.06.15.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Kotányi János, a fűszerfejedelem

2020.06.09.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Darabokban a szegedi paprikatermelő tájkörzet

2020.06.04.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

A paprika gondozása "derékszögű" feladat

2020.06.04.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ismét megnyitott a röszkei Paprika Múzeum!

2020.05.27.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Végállomás: villamosút a Pesti paprikából

2020.05.21.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Olyan mint a halott: "vinni kő"

2020.05.19.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

A legszögedibb szögedi

Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum - Röszke
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum
Cím: 6758, Röszke II. kerület, 50/B.
Telefonszám: (62) 272-788, (30) 371-8044
Nyitva tartás: A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható, a hét minden napján, egyénileg és csoportosan egyaránt.
2020.07.16.
PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum
gazdaság, helytörténet, hír, mezőgazdaság, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A paprika Szegeden kívül és belül ugyancsak különböző formában volt jelen. A 20. század elején máshogy teltek egy röszkei termelő hétköznapjai, és máshogy egy malomtulajdonos vagy kereskedő élete. Lássuk a földművelők világát!
A Széchenyi téri őröttes piac

A Szeged körüli paprikaföldek és művelőik

Igaz, falu és város között vékony a határ. Hiszen jól tudjuk, hogy a szentmihályi, röszkei és hattyasi termelők Alsóvárosból rajzottak ki, amikor a paprikás családok ott már helyszűkében voltak. Ráadásul maga Alsóváros sem mondható a városok tipikus példájának. A napsugaras oromzatok alatt száradó paprikafüzérek, a sokáig kikövezetlen utcák és az ott lakók szoros közössége a településrészt egy kis darab vidékké tette a városon belül.

A Szeged környéki falvakba kivándorolt egykori lakóinak – ahogy más gazdasági ágazat művelőinek is – a növénytermesztés jelölte ki természetes életrendjét. Bálint Sándor leírja, hogy a környező falvak talajtípusai egyaránt alkalmasak voltak a paprikatermesztésre.

A termesztők a telet a szerszámok javítgatásával töltötték, március táján pedig már a palánták nevelése felé fordult a paprikásgazdák figyelme. A baromfi elől gondosan letakart udvari kolё rejtette a palántákat, melyek Fagyosszentek után, tehát május második felében, a földbe kerültek.

A termelők innentől rettegve figyeltek az időjárás változásaira. Szerették volna elkerülni a fagyot, ellenben igényelték a csendes, áztató esőket, az egyenletes meleget. A nyár öntözéssel és megerőltető kapálással telt, a paprikaszedés pedig szeptemberben indulhatott. A termést a paprikásgazdák – utóérlelés után – nagy szekerekre halmozták, és egy malomba vagy a szegedi füzéres piacra igyekeztek vele.


A szegedi piacok hangulata


A 20. század elején jó néhány, méltán híres piac működött Szegeden. Ezek közül kettőn – a Széchenyi téri literös vagy őröttes, illetve a Valéria téri füzéres piacon – árulták pirosló portékájukat az éles eszű és pergő nyelvű paprikakofák. A barátságos, ám ügyesen üzletelő, kosarak vagy mérleg mellett üldögélő asszonyokat mindkét téren paprikaillat lengte körül, és ízes, szögedi dialektusban köszöntötték a járókelőket, pletykálkodtak a szomszédaikkal.

A Széchenyi téri őröttes piacon az őrölt paprika mellett többek között mákot, hüvelyeseket és szemestakarmányt is mértek. A Valéria téri füzéres piacon azonban a hosszú láncba fűzött, csörgős, piros paprikacsövek keltek el.
A faluról, a tanyavilágból érkező termelők ezeken a helyeken bonyolították az értékesítést, kerültek kapcsolatban egymással, malomtulajdonosokkal, reménybeli vásárlókkal. A paprika Szegeden belül történő értékesítése strukturálta falu és város munkafolyamatainak szintézisét.

Erdei Ferenc így ír témánkkal kapcsolatban: „Városi termék ez. A nyersanyag megtermelése, feldolgozása, a nyersanyag, majd a késztermék kereskedelme kezdettől fogva összefüggő láncolatba kapcsolódott, amikor a >>vertikális integrációnak<< még a gondolata sem merült fel.”
Deme Ágnes néprajzkutató