2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.06.26.
Déri Múzeum

Nem veszélytelen a festők élete...

2020.06.24.
Déri Múzeum

Mosoly Albuma - a 17. századból

2020.06.19.
Déri Múzeum

Kit rejt a szarkofág?

2020.06.18.
Déri Múzeum

Újra megnyitja kapuit a Déri Múzeum

2020.06.18.
Déri Múzeum

Éjszakai mentőakció a múzeumban

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.06.03.
Déri Múzeum
hír, numizmatika, történelem, Trianon, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A trianoni békeszerződés centenáriumán a Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye az egyetlen tartós revíziós eredményről, az 1921-es soproni népszavazásról emlékezik meg egy különleges műtárggyal.
Magyarok Voltunk - Magyarok Maradtunk


Az első világháború után a győztes antanthatalmak először Ausztriával kötöttek békét Saint Germain-ben, amelynek keretében Nyugat-Magyarország három megyéjéből összesen 50 nagy- és 270 kisközséget, valamint Ruszt, Kismarton és Sopron városát Ausztriának ítélték. Ezen a területen született meg az osztrák Burgenland nevű tartomány. A trianoni békeszerződésben ezt a döntést Magyarországnak is el kellett fogadnia.


Fegyveresen álltak ellen az osztrákoknak

A terület kiürítését meg is kezdték, azonban 1921 augusztusában a Bethlen-kormány felfüggesztette a folyamatot. Ennek ellenére az osztrák csendőrök megkezdték az elcsatolt rész elfoglalását. Ezt akadályozták meg az 1919-ben Selmecbányáról Sopronba áttelepített Bányászati, Kohászati és Erdészeti Főiskola többnyire katonaviselt hallgatói Ágfalvánál. A magyar csendőrökkel közösen, fegyveresen vették fel a harcot és megfutamították az osztrákokat. A konfliktust Della Torretta olasz külügyminiszter közbenjárására október 13-án Velencében oldotta fel gróf Bethlen István magyar miniszterelnök és Schober osztrák kancellár.


Sopron magyar akart maradni

A Velencében kötött megegyezés jegyzőkönyve szerint a magyarok kötelezték magukat Burgenland békés átengedésére, míg az osztrákok beleegyeztek abba, hogy Sopronban és a környező nyolc faluban az antant ellenőrzése alatt népszavazás döntse el a hovatartozást. A szavazást 1921. december 14-e és 16-a között tartották meg. Bár a nyolc településből öt Ausztriára szavazott, mivel a szavazatokat együtt kezelték, így Sopron szava döntött: A város és a falvak Magyarországon maradtak. A szavazók hűségét elismerve a magyar országgyűlés 1922-ben a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. Az eseményeket testközelből megélő Házi Jenő levéltáros 1981-ben emlékezett vissza az eseményekre, Ormos Mária történész pedig 1999-ben adta ki a témáról szóló kötetét, mely ma már online is olvasható.


Művészek sorát ihlette meg ez az esemény

A népszavazás eredménye azon túl, hogy több hasonló kezdeményezést generált, számos művészt is inspirált. Így Esseő Erzsébet müncheni szobrászművészt is, aki 1922-ben emlékérmét készített a trianoni békeszerződés centenáriuma alkalmából A 108 gramm súlyú, 70 mm átmérőjű öntött bronzérmet a Déri Múzeum Képzőművészeti Tára őrzi. (leltári szám: DM II.1951.159.)



Előlap: Tollas, sisakos, befont hajú, bajuszos honfoglaló harcos balra néző portréja. A nyakszelvény alatt mesterjegy: EE. Körirata: MAGYAROK – VOLTUNK. Lent ívesen bemélyített betűkkel: É. K. E. 1922.

Hátlap:
Középen bilincseit széttépő, széttárt karú városvédő istennő sugaras, koronás álló alakja. Mellette két angyal, egyik kezében magyar címer, a másik kezében szalag, rajta SOPRON felirat. Körirata: MAGYAROK – MARADTUNK. Lent szelvényben: 1922. JAN.

Sopron városának fontos éremművészeti vonatkozása az ott 1977-től minden páratlan évben megrendezett Országos Érembiennále. Az eseményen a nevezett éremművészeti alkotások közül Sopron Város Önkormányzata választja ki a Civitas Fidelissima-díjra és a vele járó ezüst éremre érdemes alkotást. Így az éremművészet áttételesen ugyan, de minden második évben méltón emlékezhet meg a Magyarországhoz hű maradt soproni lakosságról.
Novák Ádám történész