2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.05.21.
Déri Múzeum
állás, gyűjteménykezelő, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Ismeri és szereti őket. Védi és gondjukat viseli. Viszi, hozza, utazni segíti a kicsiket és nagyobbakat. Mintha egy kincsesbarlang őre volna… Ismerjék meg a Déri Múzeum egyik gyűjteménykezelőjét, Mózsi Anitát!
Mózsi Anita, a Déri Múzeum gyűjteménykezelője

Milyen feladatokat rejt ez a munkakör?

Mózsi Anita: Egy gyűjteménykezelőnek remek munkája és rendkívül jó dolga van! Hálás és büszke vagyok, mert szerencsémre a Déri Múzeum legszebb gyűjteményében dolgozhatom. Láthatom, érinthetem a gyönyörű tárgyakat. S hogy mit csinálok? Ügyelek a műtárgyakra, probléma esetén, vagy amikor egy kiállítás formálódik, egyeztetek a restaurátorral, a muzeológussal, tervet készítünk a hibák kijavítására. Csakugyan ismerem és nyilvántartom a gyűjtemény darabjait. Szállítom is őket, ha szükséges a saját, vagy más múzeumban készülő kiállításhoz, végzem a papírmunkát, egyszóval gondját viselem a tárgyaknak a legjobb tudásom szerint.


Melyik is az a „legszebb gyűjtemény”?

MA: A múzeum Iparművészeti gyűjteménye. Számát tekintve nem a miénk a legnagyobb egység, de nálunk van a legszerteágazóbb és a legtöbbféle tárgycsoport.

Múzeumunk névadója, Déri Frigyes nagyon jó szemmel és nagyon jó ízléssel válogatta össze a gyűjteményt, amelyben sok minden más mellett fegyverek, japán, kínai, egyiptomi, honfoglalás kori, antik görög–római tárgyak is találhatók. Nagylelkű adományozása nyomán ezek bekerültek a Déri Múzeum anyagába, s az intézmény így olyan kiemelkedő szerepet kapott, amely csak budapesti múzeumoknak adatik meg. A japán gyűjteményünkben található hasonlóan értékes tárgyak hazánkban csak a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban vannak, a Szépművészeti Múzeum pedig hamarosan a mi szarkofágunkkal egészíti ki egyiptomi gyűjteményét egy időszaki kiállításra. Az iparművészet kollekciónk pedig igazán mind közül a legszebb: bútorok, kerámiák, porcelán, fajansz és kőedények, kávés- és teáskészletek, ónkannák, patyolatkendők, tálak, melyeket a református egyház szertartásai során használnak, textilek, viseletek, terítők, játékok, ötvösművészeti tárgyak – szinte felsorolhatatlan mennyi gyönyörű tárgy van itt!


A gyűjteménykezelő szíve elég gyakran fájhat, hiszen látja ezt a rengeteg csodát, a látogatók elé viszont nem kerülhet oda minden?!

MA: Igen, ez szomorú dolog, de az állandó és az időszaki kiállításaink azért sok lehetőséget adnak. Azok is, amelyeket mi rendeztünk-rendezünk, de az is nagy megtiszteltetés, ha egy másik múzeum kér tőlünk egy tárgyat, s ott szerepel, hogy tulajdonosa a debreceni Déri Múzeum. Így reménykedhetünk abban is, hogy kedvet kap a látogató és megnézi, milyen kincsek vannak még itt.


Milyennek kell lennie egy jó gyűjteménykezelőnek?

MA:
 Szeretnie kell a tárgyakat. Mindegyik különleges, nemcsak amelyik csillog, amelyik első ránézésre mutatja szépségét, mint egy aranyozott tárgy vagy egy elefántcsont váza. Szeretni kell őket, gondozni kell őket, mert megérdemlik, különösen ebben a mostani világban, amelyben a tárgyak jönnek és mennek, nem maradandók. Fontos a jó emlékezőtehetség, fontos ismerni és követni a tárgyak életét, s persze jó gazdának kell lenni, vigyázni kell arra, hogy a több száz-, de akár ezeréves tárgyak a történelem részeként megmaradhassanak.


Utóbbi nem pusztán a gyűjteménykezelő számára fontos…

MA: Természetesen. Ezért beszélünk nemzeti kulturális örökségről, ami azt jelenti, hogy a múzeumokban őrzött tárgyakban olyan információk őrződnek meg a múltunkról, melyet semmiféle írásos dokumentum nem tud számunkra átadni. A tárgyak képesek arra, hogy fölidézzék az egyszer volt ember arcát és mozdulatait. Szinte magunk előtt láthatjuk őket. Vagyis a történelem olyan megtapasztalását teszik lehetővé, melyre egyetlen más intézmény sem képes. Nemcsak a látogatók figyelmét képesek felkelteni szépségükkel, hanem gondolkodási és megértési folyamatot indítanak el. A nemzeti önismeret és a történeti tudat létrehozásában a múzeumok nélkülözhetetlenek.


Dallos-Nagy Krisztina