Eseménynaptár
2019. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.03. - 2019.07.24.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.06.28. - 2019.09.28.
Mezőkövesd
2019.06.28. - 2019.10.20.
Budapest
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2019.03.19.
díjak, hír, művelődés, szabadidő, színház, szórakozás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Szép diadalt aratott Pécs városa: az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) által szervezett Európai Év Fája nemzetközi versenyben a havi-hegyi templom bejárata előtt álló öreg fa – 14 országot maga mögé utasítva – első helyezést ért el. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja által örökbe fogadott különleges fánál március 20-án 16.30-kor piknikkel ünneplik a győzelmet.
Mandulafa fotó Mánfai György
Természetesen az „aranyéremhez” szükség volt az előzetes eredményekre: a pécsi mandulafa az Ökotárs Alapítvány által szervezett Év Fája versenyen – a Római-parti fákat, illetve a különleges szebényi óriási tölgyfát is maga mögé utasítva, 4779 vokssal, több mint ezer szavazat előnnyel – első helyezést ért el 2018 októberében.

A mandulafa ezáltal képviselhette tehát hazánkat az Európa Fája (Tree of the Year) versenyen. A szavazás 2019. február 1-jétől február 28-áig tartott, ám az eredményeket csak február 22-ig lehetett nyilvánosan követni, utána már a zárásig „vakon” érkeztek a voksok. Az erős mezőnyből a szavazás során az első két helyezést mindvégig – egymással fej fej mellett haladva – az oroszországi abramtsevói tölgy és a pécsi mandulafa birtokolta.

A február 28-án lezárt szavazás eredményét március 19-én ismertették Brüsszelben: 45 132 szavazattal a pécsi mandulafa lett az Európai Év Fája.

A mandulafa érték a múzeum számára (is) – a verseny alatt széleskörű társadalmi összefogás valósult meg

E csavarodott törzsű, különleges növényt a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja által fogadta örökbe. Az idén fennállásának 115. évét ünneplő JPM több ponton is kapcsolódik a mandulafához: az intézmény névadója, Janus Pannonius pécsi püspök-költő 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, mely az örök megújulás sajátos szimbóluma lett a városban. A JPM 2008-ban (Janus Pannonius újratemetésekor) kezdeményezte azt a múzeumi „akciót”, amelynek során 500 mandulafát ültettek el a városban.

Az országos versenyre való benevezés ötlete is a múzeum Természettudományi Osztályától származik, amelynek munkatársai végig kitartó lelkesedéssel koordinálták a két versenyt. A nemes küzdelemben egyáltalán nem maradtak egyedül: hálásan gondolnak azokra, akik önzetlenül támogatták az ügyet, amely miatt széles körű társadalmi összefogás alakult ki. Pedagógusok, diákok, szülők, óvodák, általános- és középiskolák, a helyi és az országos sajtó munkatársai, civil szervezetek és intézmények éppúgy segítették a diadalt, mint az országos hatókörű környezet- és természetvédelmi szervezetek, illetve a Pécsi Püspökség, amely megjelenési és forgatási lehetőséget biztosított a helyszínen. A Pécsi Tudományegyetem és Pécs MJV Polgármesteri Hivatala pedig a széles körben terjesztették a szavazást intézményeik, dolgozóik, az egyetemi hallgatók és a lakosság körében.

A múzeum szerepe: közösségteremtés, környezeti nevelés

A JPM Természettudományi Osztálya számára (a természeti örökség, a természet értékeinek védelme mellett) fontos a közösségteremtés, mely az Év Fája projektnek is célja lett. A kampányban lehetőség nyílt arra, hogy a JPM szakmai osztályának munkatársai a Túraklub tagjainak segítségével felhívják a figyelmet a múzeumok közösségformáló erejére, s arra a tényre, hogy a természettudományi múzeumok munkája részben nem a négy fal között, hanem a terepen zajlik. Ez a közönség számára kevésbé látványos, ám meghatározó jelentőségű munka eredményei nemcsak a múzeum gyűjteményét gyarapítják, hanem ma egyre inkább a megoldandó természetvédelmi problémák kezelésére adnak szakszerű javaslatokat. A múzeum óriási szerepet tölt be a környezeti nevelésben is, amelyben a múzeumpedagógus a gyűjteményen túl az élő természetet is az élővilág megismerésének eszközeként tudja és akarja alkalmazni.