Eseménynaptár
2024. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.05.29. - 2024.05.29.
Budapest
2024.05.29. - 2024.05.29.
Putnok
2024.05.29. - 2024.05.29.
Szeged
2024.05.19. - 2024.05.19.
Fehérvárcsurgó
2024.05.18. - 2024.05.18.
Eger
2024.05.14. - 2024.05.14.
Érd
2024.05.12. - 2024.05.12.
Fehérvárcsurgó
2024.05.11. - 2024.05.11.
Kaposvár
2024.05.11. - 2024.05.11.
Ópusztaszer
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.08. - 2024.05.08.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.25. - 2024.05.19.
Szentendre
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
Helytörténeti Gyűjtemény - Hajdúdorog
Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúdorog
Cím: 4087, Hajdúdorog Jaczkovics út 5.
Telefonszám: (30) 237-7360
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján: a Görög Demeter Művelődési Házban
A Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjtemény a Görög Katolikus Székesegyház szomszédságában található, egy század elején épült polgári lakóházban. 2000. augusztus 18-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, egy állandó és egy időszaki kiállítással. (A kiállítás rendezésében részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai, Dr. P. Dombóváry Judit restaurátor, Erdélyi Zoltán kiállítás rendező, Dr. Fodor István ismert régészkutató, a hajdúböszörményi Dr. Nyakas Miklós muzeológus és Mislovics Andrea néprajzkutató, aki a Helytörténeti Gyűjtemény kezelője és a kiállítások felelőse.)

Az első állandó kiállítás Hajdúdorog hagyományos paraszti gazdálkodását, az egyszerű nép életmódját mutatja be. Az állandó kiállítással egyidejűleg időszaki kiállítást is nyílt: ennek címe az alkalomhoz illően Az új kenyér dicsérete volt.

A megnyitás után különösen az iskolások körében vált nagyon népszerűvé a Helytörténeti Gyűjtemény: történelmi, honismereti, környezetismereti foglalkozásoknak adott és ad helyet mind a mai napig.

Vízkereszt vigíliáján, 2001. január 5-én nyitotta meg Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök a második állandó kiállítást, mely egyrészt történeti, másrészt egyháztörténeti jellegű.
Hajdúdorog a magyar görög katolikusság központja. Itt található a műemlékké nyilvánított Görög Katolikus Székesegyház. A város lakói tehát mélyen vallásos emberek. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a második állandó kiállítás megnyitóján nagyon sokan vettek részt; a kiállítótermeket felnőttek és gyermekek egyaránt folyamatosan nagy létszámmal látogatják.

A nemrég megnyílt - hivatalosan ma még múzeummá nem nyilvánított - Helytörténeti Gyűjtemény 2001. év programjában több olyan rendezvény megvalósítása is szerepel, melyek segítségével egyrészt a helyi és ideutazó látogatókat kultúrtörténeti érdekességekkel szeretné meglepni, másrészt a tárgyak gyűjtésével és a hatékony háttérmunkával egy stabil kulturális intézménnyé kíván válni.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A Nagy Alföld közepén ugyanúgy mint a többi alföldi településen a hajdúdorogiak is állattartással és földműveléssel biztosították megélhetésüket. A földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be: a faeke, a favilla, a csép és az ezekhez kapcsolódó tárgyak ismertetetik meg a látogatót a földművelő nehéz munkájával. tovább
Hajdúdorog város vezetősége nemcsak felismerte, de fontosnak is tekinti a művészet megszerettetését, és ehhez áldozatokra is képes: így nyithatta meg neves művészek, diákok, a művészet iránt érdeklődők előtt kapuit 2001-ben első ízben, 2002-ben pedig másodjára a képzőművészeti tábor. Együtt alkottak a Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskolában. tovább
Részlet a kiállításból
A város határában 1977 óta folynak régészeti feltárások. A munkálatokat Dr. Fodor István az egyik legtekintélyesebb archeológusunk indította el. Minden nyáron Ő irányítja a Szegedi Tudományegyetemről érkező régészhallgatók munkáját. tovább
Részlet a kiállításból
Hajdúdorog az ún. "öreg hajdúvárosok" egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os - magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló - dokumentuma már igazolja ittlétüket. tovább