Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.23. - 2024.04.23.
Szombathely
2024.04.23. - 2024.04.23.
Érd
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Helytörténeti Gyűjtemény - Hajdúdorog
Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúdorog
Cím: 4087, Hajdúdorog Jaczkovics út 5.
Telefonszám: (30) 237-7360
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján: a Görög Demeter Művelődési Házban
állandó kiállítás, gazdaság, mezőgazdaság, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Nagy Alföld közepén ugyanúgy mint a többi alföldi településen a hajdúdorogiak is állattartással és földműveléssel biztosították megélhetésüket. A hagyományos paraszti gazdálkodás eszközei a történelmi múlt szerves részei.
Részlet a kiállításból
A Néprajzi Állandó Kiállítás két terme közül az elsőben a földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be: a faeke, a favilla, a csép - mint alapvető paraszti szerszámok - és az ezekhez kapcsolódó tárgyak ismertetetik meg a látogatót a földművelő nehéz munkájával.

A dorogi parasztgazdaságok jövedelmét biztosító állattartás eszközei szintén megtekinthetők a kiállításon: az állatok igázása, a tejfeldolgozás, a híres juhtartás tárgyi emlékei ízelítőt adnak a hagyományos paraszti gazdálkodás munkafolyamataiból.

A második termében látható a pászkaszentelés és a karácsonyi asztal "jelenete".

A pászkaszentelés Hajdúdorogon a görög katolikus egyház fennállása óta össznépi ünnep. A lakosság húsvét reggelén a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, házilag termesztett tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt, oldalast és töltött bárányt. Legfelülre kerül a pászkakalács, melyet letakarnak - a kizárólag erre a célra használt - díszes terítővel. Mindezt kiegészítik egy üveg borral.

A karácsonyi asztal mindenki számára sokat jelent. Nem csupán étkezési hely, hanem rítusok, babonák, varázsló eljárások színtere is. Az asztal körül zajló események a család gazdagságát, egészségét, a föld és az állatok termékenységét kívánta előidézni.

A karácsonyi ünnepkör leglátványosabb és a nagyközönséget érintő szokása a betlehemezés. A kecskemaszkos játékkal felnőtt férfiak szórakoztattak egykor. Csillaggal pedig 10-12 éves fiúgyerekek - kóringyálók - jártak házról házra. Mindezeket az eseményeket tettük életszerűen láthatóvá a kiállításon.

A Néprajzi Állandó Kiállítást rendezte: Mislovics Andrea, technikai kivitelezője: Erdélyi Zoltán (Nemzeti Múzeum, Budapest), a tárgyakat restaurálta: Dr. P. Dombóváry Judit (Nemzeti Múzeum, Budapest). A fotókat Szücs Róbert (Nyíregyháza) készítette.