Eseménynaptár
2019. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2019.07.15. - 2019.07.19.
Székesfehérvár
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.15. - 2019.07.19.
Eger
2019.07.13. - 2019.07.13.
Budapest
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.08. - 2019.07.12.
Budapest
2019.07.08. - 2019.07.12.
Vác
2019.07.08. - 2019.07.12.
Eger
2019.07.03. - 2019.07.24.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.06.28. - 2019.10.20.
Budapest
2019.06.28. - 2019.09.28.
Mezőkövesd
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szentes
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.21. - 2019.07.21.
Székesfehérvár
Helytörténeti Gyűjtemény - Hajdúdorog
Cím: 4087, Hajdúdorog Jaczkovics út 5.
Telefonszám: (52) 572-020, (52) 232-366
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján: a Görög Demeter Művelődési Házban
állandó kiállítás, gazdaság, mezőgazdaság, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Nagy Alföld közepén ugyanúgy mint a többi alföldi településen a hajdúdorogiak is állattartással és földműveléssel biztosították megélhetésüket. A hagyományos paraszti gazdálkodás eszközei a történelmi múlt szerves részei.

A Néprajzi Állandó Kiállítás két terme közül az elsőben a földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be: a faeke, a favilla, a csép - mint alapvető paraszti szerszámok - és az ezekhez kapcsolódó tárgyak ismertetetik meg a látogatót a földművelő nehéz munkájával.

A dorogi parasztgazdaságok jövedelmét biztosító állattartás eszközei szintén megtekinthetők a kiállításon: az állatok igázása, a tejfeldolgozás, a híres juhtartás tárgyi emlékei ízelítőt adnak a hagyományos paraszti gazdálkodás munkafolyamataiból.

A második termében látható a pászkaszentelés és a karácsonyi asztal "jelenete".

A pászkaszentelés Hajdúdorogon a görög katolikus egyház fennállása óta össznépi ünnep. A lakosság húsvét reggelén a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, házilag termesztett tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt, oldalast és töltött bárányt. Legfelülre kerül a pászkakalács, melyet letakarnak - a kizárólag erre a célra használt - díszes terítővel. Mindezt kiegészítik egy üveg borral.

A karácsonyi asztal mindenki számára sokat jelent. Nem csupán étkezési hely, hanem rítusok, babonák, varázsló eljárások színtere is. Az asztal körül zajló események a család gazdagságát, egészségét, a föld és az állatok termékenységét kívánta előidézni.

A karácsonyi ünnepkör leglátványosabb és a nagyközönséget érintő szokása a betlehemezés. A kecskemaszkos játékkal felnőtt férfiak szórakoztattak egykor. Csillaggal pedig 10-12 éves fiúgyerekek - kóringyálók - jártak házról házra. Mindezeket az eseményeket tettük életszerűen láthatóvá a kiállításon.

A Néprajzi Állandó Kiállítást rendezte: Mislovics Andrea, technikai kivitelezője: Erdélyi Zoltán (Nemzeti Múzeum, Budapest), a tárgyakat restaurálta: Dr. P. Dombóváry Judit (Nemzeti Múzeum, Budapest). A fotókat Szücs Róbert (Nyíregyháza) készítette.