Hajdúdorog az ún. "öreg hajdúvárosok" egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os - magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló - dokumentuma már igazolja ittlétüket.

Hajdúdorog város vezetősége nemcsak felismerte, de fontosnak is tekinti a művészet megszerettetését, és ehhez áldozatokra is képes: így nyithatta meg neves művészek, diákok, a művészet iránt érdeklődők előtt kapuit 2001-ben első ízben, 2002-ben pedig másodjára a képzőművészeti tábor. Együtt alkottak a Görög Katolikus Gimnázium és Szakközépiskolában.

A Nagy Alföld közepén ugyanúgy mint a többi alföldi településen a hajdúdorogiak is állattartással és földműveléssel biztosították megélhetésüket. A földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be: a faeke, a favilla, a csép és az ezekhez kapcsolódó tárgyak ismertetetik meg a látogatót a földművelő nehéz munkájával.

A város határában 1977 óta folynak régészeti feltárások. A munkálatokat Dr. Fodor István az egyik legtekintélyesebb archeológusunk indította el. Minden nyáron Ő irányítja a Szegedi Tudományegyetemről érkező régészhallgatók munkáját.