2026. május 4. hétfő
Flórián, Mónika
Helytörténeti Gyűjtemény - Hajdúdorog
 |
Cím: 4087, Hajdúdorog Jaczkovics út 5.
Telefonszám: (30) 237-7360
E-mail: hdmuvhaz@gmail.com
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján: a Görög Demeter Művelődési Házban
|
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A 2001. január 5-én nyílt állandó kiállítás első terme Dorog hajdúvárosi jellegét mutatja be.
Hajdúdorog az ún. "öreg hajdúvárosok" egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os - magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló - dokumentuma már igazolja a hajdúk ittlétét. II. Ferdinánd, majd I. Lipót megújította és egységes szervezetbe foglalta Dorog és a hajdúk kiváltságait.
A hajdúvárosok a török veszély elhárítására sajátos hírszerző és riasztó láncot alakítottak ki, melyet terepasztalon mutatunk be. Ugyanakkor helyi dokumentumok igazolják, hogy Dorog lakosai miként vettek részt a Rákóczi majd az 1848/49-es szabadságharcban: a nemzetőrségben, 17. huszárezredben, az 52. és 53. Bocskairól elnevezett zászlóaljban harcoltak hősiesen.
Itt látható még a városi közigazgatást és kultúrális életet bemutató vitrin. Hajdúdorog jeles polihisztora Görög Demeter, 1760. február 1-jén született Hajdúdorogon. Neves kulturpolitikus, nevelő, lapszerkesztő, újságíró, irodalmár, kartográfus, mezőgazda és mecénás volt. A "Hadi és más nevezetes Történetek", a "Magyar Hírmondó" és a "Magyar Kurír" első, magyar nyelvű újságok általa szerkesztett számai tekinthetők meg.
A második teremben az egyháztörténeti kiállítás kapott helyet.
Hajdúdorog az egész magyar nyelvterület, a Kárpát-medence, de különösen a hajdúvárosok közül tűnt ki vallásával, és ezáltal sajátos kultúrtörténeti emlékeket hozott létre. Míg a többi hajdúváros életét a református vallás és egyház alakította több évszázadon át, addig itt a görög katolikusság volt a meghatározó. Nem véletlen tehát, hogy a város legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház.
A kiállításban egyházi műkincsek szerepelnek: ikonok, régi liturgikus könyvek, metszetek, szertartáshoz szükséges míves edények, díszes papi ruhák, melyek az egyház küldetését, az evangélium hirdetését szolgálták. E tárgyak látványa még így, múzeumi nyugalmukban is oly' élményt jelent, mintha a látogató istentiszteleten venne részt, csodálva a dorogi hívő emberek hitük és életük által szentesített tárgyait.
A kiállítás forgatókönyvét Dr. Nyakas Miklós írta, rendezték: Szabó István és Szekeres Gyula. A kiállítást megnyitotta: Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök.
Hajdúdorog az ún. "öreg hajdúvárosok" egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os - magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló - dokumentuma már igazolja a hajdúk ittlétét. II. Ferdinánd, majd I. Lipót megújította és egységes szervezetbe foglalta Dorog és a hajdúk kiváltságait.
A hajdúvárosok a török veszély elhárítására sajátos hírszerző és riasztó láncot alakítottak ki, melyet terepasztalon mutatunk be. Ugyanakkor helyi dokumentumok igazolják, hogy Dorog lakosai miként vettek részt a Rákóczi majd az 1848/49-es szabadságharcban: a nemzetőrségben, 17. huszárezredben, az 52. és 53. Bocskairól elnevezett zászlóaljban harcoltak hősiesen.
Itt látható még a városi közigazgatást és kultúrális életet bemutató vitrin. Hajdúdorog jeles polihisztora Görög Demeter, 1760. február 1-jén született Hajdúdorogon. Neves kulturpolitikus, nevelő, lapszerkesztő, újságíró, irodalmár, kartográfus, mezőgazda és mecénás volt. A "Hadi és más nevezetes Történetek", a "Magyar Hírmondó" és a "Magyar Kurír" első, magyar nyelvű újságok általa szerkesztett számai tekinthetők meg.
A második teremben az egyháztörténeti kiállítás kapott helyet.
Hajdúdorog az egész magyar nyelvterület, a Kárpát-medence, de különösen a hajdúvárosok közül tűnt ki vallásával, és ezáltal sajátos kultúrtörténeti emlékeket hozott létre. Míg a többi hajdúváros életét a református vallás és egyház alakította több évszázadon át, addig itt a görög katolikusság volt a meghatározó. Nem véletlen tehát, hogy a város legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház.
A kiállításban egyházi műkincsek szerepelnek: ikonok, régi liturgikus könyvek, metszetek, szertartáshoz szükséges míves edények, díszes papi ruhák, melyek az egyház küldetését, az evangélium hirdetését szolgálták. E tárgyak látványa még így, múzeumi nyugalmukban is oly' élményt jelent, mintha a látogató istentiszteleten venne részt, csodálva a dorogi hívő emberek hitük és életük által szentesített tárgyait.
A kiállítás forgatókönyvét Dr. Nyakas Miklós írta, rendezték: Szabó István és Szekeres Gyula. A kiállítást megnyitotta: Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök.
|
|
