Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.14. - 2020.08.14.
Gyula
2020.08.14. - 2020.08.14.
Kápolnásnyék
2020.08.14. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.10. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.10. - 2020.08.14.
Debrecen
2020.08.10. - 2020.08.12.
Eger
2020.08.10. - 2020.08.11.
Fehérvárcsurgó
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.29. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
Helytörténeti Gyűjtemény - Hajdúdorog
Cím: 4087, Hajdúdorog Jaczkovics út 5.
Telefonszám: (52) 572-020, (52) 232-366
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján: a Görög Demeter Művelődési Házban
állandó kiállítás, egyháztörténet, helytörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A 2001. január 5-én nyílt állandó kiállítás első terme Dorog hajdúvárosi jellegét mutatja be.
Részlet a kiállításból
Hajdúdorog az ún. "öreg hajdúvárosok" egyike. A város kiváltságait Bocskai István 1605. december 12-én kelt korponai kiváltságlevelében rögzítették. Ekkor ugyan a hajdúk még nem vették birtokba a várost, de Thurzó György nádor 1616-os - magyar nevű hajdú vitézek telepítéséről szóló - dokumentuma már igazolja a hajdúk ittlétét. II. Ferdinánd, majd I. Lipót megújította és egységes szervezetbe foglalta Dorog és a hajdúk kiváltságait.

A hajdúvárosok a török veszély elhárítására sajátos hírszerző és riasztó láncot alakítottak ki, melyet terepasztalon mutatunk be. Ugyanakkor helyi dokumentumok igazolják, hogy Dorog lakosai miként vettek részt a Rákóczi majd az 1848/49-es szabadságharcban: a nemzetőrségben, 17. huszárezredben, az 52. és 53. Bocskairól elnevezett zászlóaljban harcoltak hősiesen.

Itt látható még a városi közigazgatást és kultúrális életet bemutató vitrin. Hajdúdorog jeles polihisztora Görög Demeter, 1760. február 1-jén született Hajdúdorogon. Neves kulturpolitikus, nevelő, lapszerkesztő, újságíró, irodalmár, kartográfus, mezőgazda és mecénás volt. A "Hadi és más nevezetes Történetek", a "Magyar Hírmondó" és a "Magyar Kurír" első, magyar nyelvű újságok általa szerkesztett számai tekinthetők meg.

A második teremben az egyháztörténeti kiállítás kapott helyet.

Hajdúdorog az egész magyar nyelvterület, a Kárpát-medence, de különösen a hajdúvárosok közül tűnt ki vallásával, és ezáltal sajátos kultúrtörténeti emlékeket hozott létre. Míg a többi hajdúváros életét a református vallás és egyház alakította több évszázadon át, addig itt a görög katolikusság volt a meghatározó. Nem véletlen tehát, hogy a város legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház.

A kiállításban egyházi műkincsek szerepelnek: ikonok, régi liturgikus könyvek, metszetek, szertartáshoz szükséges míves edények, díszes papi ruhák, melyek az egyház küldetését, az evangélium hirdetését szolgálták. E tárgyak látványa még így, múzeumi nyugalmukban is oly' élményt jelent, mintha a látogató istentiszteleten venne részt, csodálva a dorogi hívő emberek hitük és életük által szentesített tárgyait.

A kiállítás forgatókönyvét Dr. Nyakas Miklós írta, rendezték: Szabó István és Szekeres Gyula. A kiállítást megnyitotta: Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök.