Eseménynaptár
2024. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.10. - 2024.07.24.
Budapest
2024.07.07. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.06. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.01. - 2024.08.10.
Gödöllő
2024.06.30. - 2024.06.30.
Fehérvárcsurgó
2024.06.30. - 2024.06.30.
Fehérvárcsurgó
2024.06.28. - 2024.06.28.
Szeged
2024.06.28. - 2024.06.28.
Budapest
2024.06.28. - 2024.06.29.
Kápolnásnyék
2024.06.27. - 2024.08.16.
Sepsiszentgyörgy
2024.06.26. - 2024.06.26.
Szekszárd
2024.06.22. - 2024.06.22.
Zirc
2024.06.22. - 2024.06.22.
Székesfehérvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szigetvár
2024.06.22. - 2024.11.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.21. - 2024.10.06.
Budapest
2024.06.19. - 2024.09.22.
Budapest
2024.06.15. - 2024.09.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.07. - 2025.02.02.
Budapest
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó
József Attila Múzeum főépület
Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4.
Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361
Nyitva tartás: K-V 10-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2009.03.14. 00:00
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
2800 HUF
Egyéni belépő diákoknak
1400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől, 10 gyermek mellett 1 fő kísérőnek ingyenes)
1200 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1400 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 főtől)
1200 HUF
/ fő
Egyéni támogatói jegy
5000 HUF
Tárlatvezetés
5000 HUF
Fotó
500 HUF
Különleges vándorkiállítás érkezik márciusban a makói József Attila Múzeumba: több évszázad viharait megélt történelmi lobogókat mutat be a temesvári Bánát Múzeum zászlótörténeti kiállítása. A kuriózumnak számító, több száz éves városi, egyesületi és céhzászlók betekintést engednek nem csupán Temesvár, hanem az egész egykori Nagy-Magyarország múltjába is.
Részlet a kiállításból
A zászlók, lobogók egy közösség vagy nemzet hovatartozásának, összekovácsolódásának legfontosabb szimbólumai. Már az őskortól kezdve az ember életének fontos részei voltak: az ősközösségi társadalmakban használt totemek és különböző rituálék tekinthetők a zászlók elődeinek, melyek már akkor is az egyén csoporthoz tartozását jelképezték.

A zászló mai alakja a Távol-Keletről származik, Európában az ókori rómaiak használtak először lobogókat. Ezek általában rúdra erősített vörös, lángnyelv alakú vászondarabok voltak, melyekre különböző motívumokat festettek és a csatákban a sereg élén hordozták őket. A vörös szín nem véletlen: a római mitológiában a tűz istenét vörös színnel, láva alakjában feltörő jelenségként ábrázolták, a villámokat pedig az isteni tűzként jelenítették meg.

A középkorra egész Európában elterjedtté váltak a zászlók, és nem csupán egy rongydarabot jelentettek: minden esetben valamilyen jelkép, eszme hordozóivá váltak, és végig kísérték az emberiséget a történelem rögös évszázadain - akár áldozati, akár harci zászlóról vagy nemzeti lobogóról legyen szó. Olyan nagy tiszteletben tartották őket, hogy megbecstelenítésükért komoly büntetés járt: kiközösítést, testi fenyítést vagy akár halált is vonhatott maga után.

Minden egyes zászló egy mérföldkő: egy nép, egy közösség életének állomásait, történelmének dicső és borús korszakait szemlélteti. Az összetartozás jelképei és művészi munkák egyaránt: elkészítésüket, feldíszítésüket különleges odafigyeléssel végezték, az elkészült lobogókat nagy tiszteletben tartották. Ezek a történelmi lenyomatok láthatóak a bánáti zászlótörténeti vándorkiállításon, mely március 14-től a makói József Attila Múzeumban tekinthető meg.