Eseménynaptár
2018. február
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
2018.02.24. - 2018.02.24.
Budapest
2018.02.24. - 2018.02.24.
Győr
2018.02.24. - 2018.02.24.
Budapest
2018.02.23. - 2018.02.23.
Budapest
2018.02.23. - 2018.02.23.
Budapest
2018.02.23. - 2018.03.18.
Budapest
2018.02.22. - 2018.02.22.
Budapest
2018.02.22. - 2018.02.22.
Debrecen
2018.02.22. - 2018.02.22.
Debrecen
2018.02.21. - 2018.02.21.
Győr
2018.02.21. - 2018.02.21.
Budapest
2018.02.20. - 2018.03.04.
Fehérvárcsurgó
2018.02.17. - 2018.05.27.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.18.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.14.
Kecskemét
2018.02.16. - 2018.03.14.
Budapest
2018.02.16. - 2018.04.29.
Veszprém
2018.02.15. - 2018.03.15.
Budapest
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó
József Attila Múzeum főépület
Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4.
Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361
Nyitva tartás: K-V 10-17
A József Attila Múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a „skanzen”. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. tovább
Állandó kiállítások
Skanzen
Az udvari skanzen részeként látható a Papós-Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben. tovább
A hagymaszárító a kemence fölött
Megismerhető a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajta. A kiállítás visszaidézi az egykori hagymapiacot, bemutatja a sajátos makói hagymatermesztés munkamenetét és eszközeit. tovább
Zala György Erzsébet királynét ábrázoló mellszobra
A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) nemes egyszerűséggel „skanzen”-nek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét. tovább
Makó az újjátelepülést követően Csanád vármegye székhelye volt, ahol akárcsak más megyékben megfestették a főispánok- és alispánok arcképét. tovább