Megismerhető a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajta. A kiállítás visszaidézi az egykori hagymapiacot, bemutatja a sajátos makói hagymatermesztés munkamenetét és eszközeit.

Makó az újjátelepülést követően Csanád vármegye székhelye volt, ahol akárcsak más megyékben megfestették a főispánok- és alispánok arcképét.

Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolába járt, majd 1901-től Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait.

A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be az egykori Csanád vármegye székhelyének múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig.

A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) nemes egyszerűséggel „skanzen”-nek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét.

Az udvari skanzen részeként látható a Papós-Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben.