Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.04. - 2019.08.04.
Szécsény
2019.08.03. - 2019.08.03.
Budapest
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó
József Attila Múzeum főépület
Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4.
Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361
Nyitva tartás: K-V 10-17
Állandó kiállítások
A hagymaszárító a kemence fölött
Megismerhető a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajta. A kiállítás visszaidézi az egykori hagymapiacot, bemutatja a sajátos makói hagymatermesztés munkamenetét és eszközeit. tovább
Makó az újjátelepülést követően Csanád vármegye székhelye volt, ahol akárcsak más megyékben megfestették a főispánok- és alispánok arcképét. tovább
Ford T modell
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolába járt, majd 1901-től Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. tovább
Részlet a kiállításból
A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be az egykori Csanád vármegye székhelyének múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig. tovább
Zala György Erzsébet királynét ábrázoló mellszobra
A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) nemes egyszerűséggel „skanzen”-nek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét. tovább
Skanzen
Az udvari skanzen részeként látható a Papós-Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben. tovább