Eseménynaptár
2020. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020.09.24. - 2020.09.24.
Budapest
2020.09.24. - 2020.09.24.
Kápolnásnyék
2020.09.24. - 2020.09.24.
Budapest
2020.09.24. - 2020.09.24.
Debrecen
2020.09.24. - 2021.09.30.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.25.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.24. - 2020.12.31.
Kaposvár
2020.09.23. - 2020.09.23.
Budapest
2020.09.23. - 2020.10.24.
Budapest
2020.09.22. - 2020.09.22.
Dunaújváros
2020.09.22. - 2020.10.22.
Kecskemét
2020.09.21. - 2020.09.21.
Budapest
2020.09.21. - 2020.09.21.
Balassagyarmat
2020.09.20. - 2020.09.20.
Pécs
2020.09.20. - 2020.09.20.
Veszprém
2020.09.19. - 2021.07.15.
Pécs
2020.09.16. - 2020.10.24.
Budapest
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó
József Attila Múzeum főépület
Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4.
Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361
Nyitva tartás: K-V 10-17
Állandó kiállítások
A hagymaszárító a kemence fölött
Megismerhető a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajta. A kiállítás visszaidézi az egykori hagymapiacot, bemutatja a sajátos makói hagymatermesztés munkamenetét és eszközeit. tovább
Makó az újjátelepülést követően Csanád vármegye székhelye volt, ahol akárcsak más megyékben megfestették a főispánok- és alispánok arcképét. tovább
Ford T modell
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolába járt, majd 1901-től Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. tovább
Részlet a kiállításból
A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be az egykori Csanád vármegye székhelyének múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig. tovább
Zala György Erzsébet királynét ábrázoló mellszobra
A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) nemes egyszerűséggel „skanzen”-nek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét. tovább
Skanzen
Az udvari skanzen részeként látható a Papós-Szilágyi-féle asztalosműhely. Alapítója Szilágyi Sándor volt 1910-ben, özvegyét vette feleségül Papós Antal 1922-ben. tovább