Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.24. - 2024.02.24.
Fehérvárcsurgó
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
Hősök Kapuja - Veszprém
Hősök Kapuja, Veszprém
Cím: 8200, Veszprém Vár u. 2.
Telefonszám: (70) 789-4524
Nyitva tartás: K-Szo 10-18
állandó kiállítás, építészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Amikor a Hősök Kapuját az 1930-as évek közepén megépítették, ugyanekkor több, a múltat idéző, a múltat emlékként felhasználó épület és emlékmű is született. Ekkor alkották meg a veszprémi szimbólummá váló Szent István Völgyhidat a kor modern technikai vívmányait hirdetve. Ekkor kezdték építeni Árpád-házi Szent (ekkor még csak Boldog) Margit tiszteletére a „Margit-templomot”, nem megfeledkezve a nevelkedése színhelyéül szolgáló Margit-romok megújításáról. De ekkor állították fel a várhegy végén, a kilátást látványával is meghatározó szoborpárt, Szent István és Boldog Gizella emlékművét. A várhegy elején pedig ekkor húzták fel a Hősök Kapuját, elsődlegesen a világháború áldozatainak, de nem utolsó sorban minden korábbi „honvédőnek” szentelve.
Hősök kapuja
Ha a várhegy végéről, a Benedek-hegy tetejéről kitekintünk, Északra a Bakony-hegység sziluettjét pillanthatjuk meg. Keletre a Margit-templom kissé aránytalan épülete jelölődik meg; Nyugatra a jövőt hirdető Völgy-híd, mellettünk és a várhegy alatt a „királynéi város” lokális legendákkal telített városrészei állnak. Ebben a jelentéssel behálózott, a múlt által felszabdalt térben a Hősök Kapuja különös szerephez jut. Egyszerre lesz a régmúlt kapuja (talán a török kori várvédőkre is emlékezve) és a közelmúlt (a világháborúk) hőseinek emlékműve.

Ez a nem szokványos emlékmű – jellemző módon – azt az illúziót kelti, hogy talán már korábban is itt állt, „már régóta” felépült, vagyis, hogy a középkori és a törökkori vár szerves része volt.

Ezek a nem titkolt szándékok rajzolták körül, határozták meg és építettek fel a Hősök Kapuja környezetét. Kiállításunk erről és magáról kapuról, annak emlékezetéről szól. Értelmezhetjük e kaput a vár és a honvédők általában vett emlékjeleként, de az I. világháború hőseinek konkrét emlékműveként is.

A kapu a várhegy bejárata, de egyben szimbolikus belépő a középkori és a barokk Veszprém virtuális tereihez is. Ez a várbeli „tér” jelentésekkel telített, szemben az olyan helyekkel, ami bárhol máshol előfordulhatna. Ez az a „hely”, ami máshol nincs, szemben azzal a hellyel, ami akárhol lehetne. Olyan „hely”, ahonnan a Veszprémbe látogató vendég, emlékeket szeretne „elvinni”; amit minden „őslakos” vagy azzá váló veszprémi szeretne magáénak érezni, otthonaként belakni.

Veszprém talán a Hősök Kapuján keresztül nézve is olyan „hely”, ami a különlegesség illúzióját hordozza: legalább is távol áll a „nem hely” kategóriájától. A kiállítás ezt az érzést kívánja felerősíteni, az elhalványult jelentéseket pedig újrarajzolni.