2022.07.01.
Erkel Ferenc Művelődési Központ

Díszlövések a várostrom évfordulóján

2022.06.30.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Horvátországban lesz látogatható a magyar Fiume-kiállítás

2022.06.28.
Székely Nemzeti Múzeum - Lábasház

A hónap műtárgya a Lábasházban

2022.06.28.
Móra Ferenc Múzeum

Hétezren a szegedi Múzeumok Éjszakáján

2022.06.21.
Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum

Új szerzemények a Sisi-kiállításban

2022.06.17.
Móra Ferenc Múzeum

Totemoszlopot helyeznek el a Móra-múzeumnál

2022.06.17.
Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum

Újabb értékes műtárgyak a Sisi-kiállításban

Hetedhét Játékmúzeum - Székesfehérvár
 A "csecsemő-osztály"
Cím: 8000, Székesfehérvár Oskola u. 2-4., Hiemer-ház
Telefonszám: (22) 202-601
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hetedhét Játékmúzeum
grafika, hír, irodalom, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Réber László grafikusművész megannyi könyvhöz készített fantasztikus rajzokat. Szinte nincs család, ahol ne akadna az ő varázslatos illusztrációival ellátott kiadvány. Janikovszky Éva gyerekeknek, kamaszoknak írt könyvei, vagy a zseniális Lázár Ervin meséi például elképzelhetetlenek Réber szellemes, ötletes illusztrációi nélkül. Sokan rajonganak Gerald Durrell humoros történeteiért, amelyekben különleges utazásairól és a világ különféle tájain begyűjtött egzotikus állatokról írt: ezeket a kalandokat is Réber rajzai teszik feledhetetlenné. 
Réber László illusztációja
A Réber illusztrációival megjelent meséket el is lehet játszani. Sőt, kifejezetten jó mókának, időtöltésnek ígérkezik, ha a család, vagy csak két testvér felüt egy mesekönyvet, és előadja, elbábozza a kedvenc meséjét a maguk és szüleik szórakoztatására. Rendezzünk hát családi bábelőadást, a figurákhoz pedig merítsünk inspirációt Réber rajzaiból! Az egyik legnépszerűbb Lázár Ervin mese, a Szegény Dzsoni és Árnika például nagyszerűen előadható, hiszen a történet párbeszédes formában bontakozik ki az olvasó előtt. Készíthetünk a meséhez zacskóbábokat úgy, hogy egyszerű papírtasakokra rajzoljuk meg a figurákat. Már az előkészület is kitűnő móka. Ha van kedvünk, türelmünk, a megrajzolt „papírtasak-arcot” kiegészíthetjük színes vagy kiszínezett papírból kivágott, és a tasakhoz ragasztott kalappal, koronával, madárcsőrrel – attól függően, melyik figurához mire van szükség. Persze kartonlapból kivágott, hurkapálcára ragasztott bábokat is készíthetünk – kinek, mihez van kedve és eszköze.

Figyeljük meg, hogyan tud néhány egyszerű vonallal karaktert adni a Lázár Ervin figuráknak Réber László, akinek színes, varázsos illusztrációi szándékosan idézik a gyermekrajzok őszinte, tiszta világát! Mi is bátran rajzoljunk hasonlóan kedves, olykor akár bumfordi figurákat! Rajzoljuk le a helyes vándorlegényt, Szegény Dzsonit, akinek semmije sincs ezen a világon, de nincs is szüksége nagy gazdagságra, hiszen szabadon, fütyörészve járhat-kelhet a világban! No és papírra álmodhatjuk Árnikát, a kedves királykisasszonyt is, akinek mosolyától megszelídülnek a farkasok meg a medvék. Megörökíthetjük az apját, az igazságos Östör királyt, aki, ha feldühödik, nem parancsol senkinek semmit, hanem megvárja, amíg a haragja elszáll Haragországba…

A legendás Lázár Ervin mesének van azért gonosz szereplője is: a Százarcú Boszorka. Réber gyakorta él a karikatúra eszközeivel, például a túlzással – azaz felnagyít bizonyos részleteket, megváltoztatja az arányokat. Az ő Százarcú Boszorkájának éppen ezért óriási, jellegzetesen kampós orra van. A Százarcú hiába akarja, hogy Dzsoni a szolgálatába szegődjön – a fiúnak a szabadság mindennél fontosabb. A boszi úgy áll bosszút Dzsonin és Árnikán (no meg a királyi udvartartáson), hogy mindenkit kacsává változtat. (Természetesen kacsa-bábokra is szükség lesz.) Az átkot csak a Hétfejű Tündér tudja feloldani, akit hőseink fel akarnak kutatni. Útközben érdekes figurákkal találkoznak.

A humoros, kedves Réber-rajzok inspirációjára elkészíthetjük mi is a mese többi szereplőjét: Ipiapacsot, a fantasztikus gömbérzékkel megáldott rablót; az alacsony, köpcös, szemüveges Rézbányai Győzőt, aki egy virágos rét közepén lakik, és folyton mindenkire megsértődik.

A kedves meséből pedig több tanulság is levonható: a szereplők megtanulják például, hogy hinni kell önmagunkban, és aki nagyon akar valamit, képes véghez vinni – de azt is, hogy minden rosszban van valami jó… 

Ha nincs meg otthon a könyv Szegény Dzsoni és Árnika meséjével, elérhetjük a szöveget az interneten – a Réber-rajzokat pedig megnézhetjük a Hetedhét Játékmúzeum online kiállításán: a különleges mesefigurák szerepelnek a tárlat hatalmas, színes szőnyegén is. Persze, ugyanígy bábjáték készülhet más, tanulságos és szellemes Lázár Ervin meséből, például Bab Berci történeteiből.

Az idősebbek levehetik a polcról a már említett Gerald Durrell valamelyik könyvét – a Családom és egyéb állatfajták minden korosztálynak ajánlható, akár fel is olvasható otthon. A történet kedvelőiben már a rajzok is felidézik a korfui kalandokat, no meg az angol család tagjait: a pattanásaival elfoglalt Margótól kezdve az író Larryn és a fegyverekért rajongó Leslie-n át a mamáig, aki folyton a család ellátásáért aggódik. Réber megörökítette a különös korfui figurákat: a rózsabogaras embertől kezdve a sziget földművesein át, a családot segítő görög Spiróig. No és persze a rajzokon láthatjuk a főhős, a szerző Gerald különös állatmániáját, és annak következményeit – a bogarak, hüllők, madarak okozta riadalmakat… De más kötetekkel is folytathatnánk a sort, hiszen Réber László megannyi hírneves író művét illusztrálta, Örkénytől egészen Vonnegutig. Lapozzuk fel közülük azokat, amelyek az otthoni polcon sorakoznak!

Gábor Gina