2024.06.16.
Móra Ferenc Múzeum

Hétfőn érkezik a Munkácsy-kollekció Szegedre

2024.05.03.

Sub_Bar

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: IV. 1 -X.31.: K-V 10-18

XI.1-III.31.: K-V 10-16
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
hír, mesterségek, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A bicska a magyar ember társa volt, sőt már szinte kultikus tisztelet övezte, mivel tulajdonosa nem csupán étkezésre használta, hanem mindennapos segítő, sőt önvédelmi eszköze is volt.
Bicskák
E sorok írója a Vásárhelyi piacon kapta első bicskáját öregapjától körülbelül 10 évesen, az 1970-es évek végén, és ma is 3 bicska boldog tulajdonosa. Egy évszázada még minden férfi zsebében ott lapult a bicska, valahogy én is jobban érzem vele magam, mint nélküle. Sőt úgy tervezem, hogy a fiamnak 10 éves kora körül vásárolok én is egyet. Valahogy így öröklődhetett át a hagyomány is az egymást követő nemzedékek között. 


Se szeri, se száma...

Az Ópusztaszeri Emlékparkban 2019 őszén nyílt meg a magyar bicskákról egy kiállítás Radics Béla szegedi magángyűjtő tárgyaiból. A kiállításon megismerhetjük a bicskák fajtáit, fejlődését, nevezetes készítőit, és a különleges szegedi halbicska történetét.

Láthatóak itt fejesgörbék, amelyeknek a baknija kissé meggörbült és kidudorodik. A náder bicskát egy szegedi késes mesterről nevezték el, hosszúkás, keskeny formájú és három baknija van. A bácskai bicska görbe vonalú. A maskara egyenes vonalú, de hajlított pengéjű volt. A kubikosbicska nagyobb méretű, erősebb. A hasító bicska kisebb méretű, pengéjénél hegyesre görbülő: hasítottak vele halat, de fűszer paprikát is.


Bicska vagy bicsak?

A Dél-Alföldön, sőt az egész országban komoly késkészítő központnak számított Szeged, ahogy Bálint Sándor írja, már 1522-ből van írott forrás a késesekkel kapcsolatban. Az 1522. évi tizedjegyzékben ugyanis már van Köszörűs családnév. A nyelvészet szerint a bicsak kun, a bicska oszmán török eredetű szó. Ezen a vidéken mindkettő a becsukható, összehajtható, így zsebben gond nélkül hordható, kis helyet elfoglaló zsebkést jelentette.


A híres-neves szegedi halbicska, mely a szépirodalomba is bevonult...

Az egész Szegedi nagytáj talán legismertebb bicskája a halbicska volt egykoron, melyet Szegeden kezdett el készíteni Sziráky József késes mester a 19. sz. második felében. A nevét a halformája miatt kapta, a legszebbek gyöngyház nyelűek voltak. Ez a fajta bicska még a szépirodalomba is bevonult, Mikszáth Kálmán egyik legismertebb novellájában, a Milyen a magyar iparosban? örökítette meg Sziráky mestert. Ő volt az, aki a legenda szerint visszautasított egy 10.000 darabos megrendelést, amellyel egy angol úr akarta megbízni, mivel ennyi bicskát kézműves eszközökkel nem lehetett elkészíteni! Gyárat, gépeket és - ezek szerint - nagy profitot Sziráky József nem akart. Milyen furcsának tűnhet mindez a mai profitorientált világban!

 
Gál László