Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2019.11.21.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Szerdától ismét Budapesten tartja ülését a Tudomány világfóruma (World Science Forum, WSF); a rendezvényen a tudomány etikájának és felelősségének vizsgálatát állítják a középpontba tudósok, tudománypolitikai döntéshozók Tudomány, etika és felelősség címmel.

A fórumot szerda este nyitja meg Áder János köztársasági elnök, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)elnöke a Művészetek Palotájában. A jelenlévőket üzenetben üdvözöli António Guterres ENSZ-főtitkár is.

A tudományos közösség, a társadalom, a politika és a gazdaság jövőjét meghatározó aktuális kérdéseket számba vevő világtalálkozón hat plenáris ülésen és csaknem harminc szekcióban várja a résztvevőket, emellett több kísérőrendezvényt és kulturális programokat is szerveznek.

A szombaton záruló fórumra mintegy 120 országból csaknem ezer tudós, tudománypolitikai döntéshozó és újságíró érkezik, akik közösen ünnepelik a világfórumot útjára indító első Tudományos Világkonferencia 20. évfordulóját - mondta el Bőhm Gergely, az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője az eseményről tartott tájékoztatón.

Felidézte: a konferencia előzménye, hogy 1999-ben az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) egy kormányközi konferenciát szervezett Budapesten, amelyen a tudomány szerepét, felelősségét és a tudománykutatás etikai kérdéseit is vizsgálták.

Mint mondta, ezek a kérdések azóta még fontosabbá váltak, az elmúlt időszak technológiai fejlődése, a géntechnológia vagy a mesterséges intelligencia kutatásának előretörése miatt, ezért a Tudomány világfóruma központi témájául a tudomány etikájának és felelősségének vizsgálatát választották.

Kiemelte: a rendezvényen a plenáris program kifejezetten a tudomány etikai és felelősségi témájára koncentrá, a tudományos kutatás etikai határaival foglalkozó szekcióval indul. Ezt követően a tudomány finanszírozásának etikai kérdéseit és felelősségét tárgyalják a résztvevők, majd a tudomány "belső ügyei", a tudomány művelésének etikai kérdései kerülnek terítékre, emellett külön szekció foglalkozik a tudományos kommunikációval is.

Az MTA Székházában rendezett plenáris ülések első szekciója többek között amerikai, brazil, orosz és norvég vezető tudósok részvételével olyan tudományos területek felfedezéseinek etikai vonatkozásait vizsgálja, mint például a humángenom-szerkesztés, a nano- és biotechnológia, a mesterséges intelligencia vagy az adattudomány.

A fórumon megvitatják azt is, hogy milyen etikai vonatkozásaik vannak a cégek által támogatott kutatásoknak, milyen elvek alapján lehet megosztani az alapkutatásra és az innovációra fordítandó forrásokat. Az előadók a tudományos kutatások legfőbb saját etikai kérdéseivel is külön szekcióban foglalkoznak.

A tudománykommunikáció etikájának kérdéseit plenáris szekcióban vizsgálják és külön szekció foglalkozik az elmúlt 20 év tudománydiplomáciájával.

A legnagyobb európai és nemzetközi tudományos világszervezetek mellett az MTA is több szekciót szervez. Az egyiket a fenntartható mezőgazdaság témakörében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével (EASAC) és a Dél-afrikai Köztársaság tudományos minisztériumával közösen. A másik MTA-szekcióban kiemelkedő csillagászokból álló panel mutatja be az emberiség távoli, Földön kívüli jövőjének lehetőségeit Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának szervezésében.

Bőhm Gergely ismertetése szerint a WSF eseményeit Budapesten négy helyszínen, az MTA-n, a Művészetek Palotájában, az Országházban és a Szépművészeti Múzeumban rendezik meg.

A szerdai megnyitó után adják át az UNESCO tudomány népszerűsítéséért járó Kalinga-díját, valamint az UNESCO környezetvédelmi Kábúsz szultán-díját. A nemzetközi tudományos eseményen hallható csaknem 150 előadást online követhetik az érdeklődők.

A következő Tudomány világfórumát Dél-Afrikában rendezik meg 2021-ben.

(MTI)