Eseménynaptár
2018. november
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2018.11.16. - 2018.11.16.
Veszprém
2018.11.16. - 2018.11.16.
Debrecen
2018.11.15. - 2018.11.15.
Budapest
2018.11.15. - 2018.12.30.
Pécs
2018.11.06. - 2018.11.06.
Veszprém
2018.10.31. - 2018.10.31.
Budapest
2018.10.30. - 2018.11.22.
Budapest
2018.10.30. - 2019.04.29.
Budapest
2018.10.26. - 2019.03.31.
Budapest
2018.10.25. - 2019.01.20.
Szécsény
2018.10.22. - 2018.10.28.
Budapest
2018.10.20. - 2018.10.23.
Szentendre
2018.10.18. - 2018.11.18.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.27.
Budapest
2018.10.18. - 2018.11.30.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.13.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.27.
Veszprém
2018.10.17. - 2018.10.17.
Budapest
2018.10.17. - 2018.10.17.
Szeged
2018.07.02.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Eddig ismeretlen majomfaj egyedének maradványaira bukkantak egy ősi kínai sírban - adta hírül a BBC News.

A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához - olvasható a Science tudományos lap aktuális számában.

A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít.

A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye a Zoological Society of London (Londoni Állattani Társaság) tudósai szerint.

"A világ minden emberszabású majmát - csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat - fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult. A kihalt Junzi felfedezése azonban fordulatot hozott" - mondta Samuel Turvey, a kutatás vezetője.

Kína középső részén, Sanhszi tartományban, egy nagyjából 2300 éves sírkamrában találták meg a kihalt gibbonféle koponyatöredékét más állatok, hiúzok, leopárdok és egy fekete medve maradványaival együtt.

A sír - és talán az emberszabású is - Hszi asszonyé lehetett, aki Kína első császára, Csin Si Huang-ti nagyanyja volt. A császár rendelte el a Nagy Fal építését és az agyaghadsereg elkészítését is.

A gibbont Kínában luxus háziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel.

A koponytöredék számítógépes modellje alapján az állat eddig ismeretlen gibbonfajhoz és -nemhez tartozott, valószínűleg néhány száz évvel ezelőtt halt ki.

Majdnem bizonyos, hogy a gibbon kipusztulása az ember számlájára írható.

"Adataink alapján adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba" - mondta Helen Chatterjee, a University College London kutatója.

A gibbonok, a legkisebb testű emberszabásúak Ázsia trópusi esőerdeiben élnek. Legtöbb fajukat az erdőirtás, a vadászat és a csempészet fenyegeti. Két gibbonfaj a közelmúltban tűnt el Kínából, az országban még létező többi fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja.

A Kínában élő gibbonfajok egyike, a hajnani gibbon ma valószínűleg a világ legritkább emlősfaja, mindössze 26 példánya él.

(MTI)