Eseménynaptár
2018. június
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2018.06.24. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.06.24.
Kalocsa
2018.06.23. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.06.24.
Budapest
2018.06.23. - 2018.07.31.
Szombathely
2018.06.23. - 2018.07.31.
Érd
2018.06.23. - 2018.07.31.
Dunaföldvár
2018.06.23. - 2018.07.31.
Budapest
2018.06.23. - 2018.07.31.
Esztergom
2018.06.23. - 2018.07.31.
Nagycenk
2018.06.23. - 2018.07.31.
Szekszárd
2018.06.23. - 2018.07.31.
Paks
2018.06.23. - 2018.07.31.
Tata
2018.06.06.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Érintetlen, értékes leletekkel teli kőszarkofágot találtak régészek Szerbiában, a római kori Viminacium település maradványai között.

A szerb sajtó beszámolói szerint ez a második alkalom, hogy olyan szarkofágot fedeztek fel, amelyet korábban még nem nyitottak fel és nem raboltak ki.

A díszítés és felirat nélküli szarkofágban egy középkorú férfi és egy fiatal nő maradványai voltak. A csontok mellett arany- és ezüstékszerekre, dísztárgyakra, három üvegedényre, 3. századi bronz pénzérmékre, és parfümös, illetve balzsamtartó üvegcsékre leltek a kutatók.

A nő aranyfülbevalót és nyakláncot viselt, mellette ezüsttükör és drága hajdíszek feküdtek, az ujján arany jegygyűrű volt, a férfi pedig ezüstövet hordott.

A leletekből az archeológusok arra következtettek, hogy a férfi és a nő a Római Birodalom felső osztályába tartozhatott. A régészek most azt vizsgálják, hogy egy jegyespárt temettek-e el együtt vagy apa és lánya feküdt a koporsóban.

Miomir Korac, a szerb Régészeti Intézet igazgatója rámutatott: érdekességnek számít, hogy a férfi mellett semmilyen személyes tárgyat nem találtak, míg a nőt egyértelműen a saját ékszereivel együtt temették el.

A lelőhelyen eddig több tízezer leletre bukkantak, közöttük aranyozott, varázsláshoz használatos cserepekre, márványból és jádekőből készült szobrokra, freskókra és edényekre, valamint mintegy 14 ezer sírra.

Viminacium, amely a Belgrádtól mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Kostolachoz tartozik, a Római Birodalom egyik katonai táborhelye, az egykori Felső-Moesia központja volt. A rajta áthaladó út kötötte össze a birodalom nyugati részét Konstantinápollyal.

Az első emlékek a városról az 1. századból származnak, amikor már virágzó településnek számított. A történészek szerint az 5. században a hunok elpusztították, később azonban Justinianus császár - stratégiai jelentősége miatt - újjáépítette, ám Viminacium lassan elpusztult.

Viminacium mára a régészek értékes lelőhelyévé vált, ám eddig a 450 hektáron fekvő ókori településnek csupán 4 százalékát tárták fel. A kutatás 1882 óta folyik.

(MTI)