A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában elindított Értéktár programja keretében Csernus Tibor festőművész (1927–2007) három műve került a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményébe tartós letétbe.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.

Az Értéktár program vezetője Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A program koordinálását, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségét és értékének meghatározását a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testület végzi. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.

Az Értéktár programnak köszönhetően Csernus Tibor festőművész (1927–2007) hat műve került közgyűjteményekbe, ebből három (Absolom, 1987, o.v., 190 x 160 cm; Atalanta és Hippomenész, 1986, o.v., 165 x 200 cm; Cím nélkül, 1987, o.v., 180 x 150 cm) ezentúl a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményét gazdagítja tartós letétben. (A József és testvérei, 1987, o.v., 120x145 cm., Csendélet szilvákkal, 1983, o.v, 120x175 cm., Kékropsz lányai, 1985/86, o.v., 200x200 cm, a 2018-ban megnyíló felújított Szépművészeti Múzeumban kap helyet.)
Az 1980-as évtized Csernus Tibor életművének legjelentősebb korszakának mondható. Az alkotót a kritika és a művészettörténet a hazai és az egyetemes festészet legnagyobb alakjai között tartják számon.

A három műalkotás egy kamarakiállítás keretében egy hónapig megtekinthető a Modern Magyar Képtárban