Eseménynaptár
2017. június
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2017.06.26. - 2017.06.26.
Veszprém
2017.06.25. - 2017.07.14.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.23.
Zirc
2017.06.24. - 2017.07.31.
Nyírbátor
2017.06.24. - 2017.08.23.
Győr
2017.06.24. - 2017.09.03.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.23.
Veszprém
2017.06.24. - 2017.08.20.
Gyöngyös
2017.06.24. - 2017.09.16.
Budapest
2017.06.24. - 2017.08.31.
Győr
2017.06.24. - 2017.07.31.
Budapest
2017.06.22. - 2017.09.03.
Budapest
2017.06.19. - 2017.08.11.
Kaposvár
2017.06.02. - 2017.07.10.
Budapest
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2017.01.18. - 2017.07.01.
Budapest
2014.09.01. - 2017.07.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2017.04.19.
Árpád-kor, hír, Középkor, régészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi denárok és egy angol penny is - hangzott el kedden a múzeumban tartott sajtótájékoztatón.

A kincsleletről az amatőr helytörténészként és fémkeresős munkatársként dolgozó Kerekes György olvasott egy 1926-os Szegedi Dolgozatok nevű kiadványban. Egy 1800-as évek végéről származó kataszteri térkép alapján beazonosította a kincs lehetséges helyét, és a múzeum munkatársaival, valamint nyolc fémkeresővel közösen - a Körös-Maros Nemzeti Park engedélyével - rábukkantak a 644 érméből álló leletre - számolt be Rózsa Zoltán, a múzeum igazgatója. Bíró Gyöngyvér régész elmondta: a 620 friesachi denár mellett II. Géza 22 érméjét, egy III.

István-korabeli érmét és egy angol pennyt találtak, amely a Robin Hood-legendából ismert I. (Földnélküli) János angol király idejéből származik. A Karintiából származó friesachi ezüstdenárok a 12.-13. században gyakori fizetőeszközök voltak, angol pennyt pedig Magyarországon mindössze körülbelül harmincat találtak, ezért az igazi ritkaságnak számít - tette hozzá. Kerekes György beszámolt arról, hogy az Eperjesy Kálmán által írt 1926-os cikkben olvasható, hogy két helyi parasztember 1919-ben, szántás közben bukkant az érmékre. Vélhetően 400-450 darab érmét találtak, azt felosztották egymás között.

Egyiküknél házkutatás során 231, másikuknál 4 darab érmére bukkantak. Mivel a leletet jelenteniük kellett volna, a cikk írása idején büntetőeljárás zajlott ellenük - mondta Kerekes György. Bíró Gyöngyvér hozzátette: a lefoglalt 235 érme vélhetően a szegedi, vagy a Nemzeti Múzeum tulajdonában van, azoknak a pénzérméknek a sorsa, amelyeket addig eladtak a parasztok, felkutathatatlan. A leírás szerint "egy pénzzel telt fazekat vetett felszínre" az eke, azonban feltehetően csak az edény felső részét érhette el a szántás mélysége, így találhatták meg a kincs maradványát az orosházi múzeum emberei 98 évvel később.

A pénzek jó állapota és jelentős ezüsttartalma alapján valószínű, hogy az érméket hosszabb idő leforgása alatt, s alapvetően ezüst mivolta miatt halmozták fel. A kincset az 1240-es években, a tatárjárás idején rejthették el a Kopács-pusztán - fűzte hozzá a régész. A Békés megyében valaha talált kincsleletek közül ez a legnagyobb - húzta alá Bíró Gyöngyvér. Rózsa Zoltán elmondta, az érméket most dolgozzák fel, de a jövőben a múzeumban szeretnék kiállítani, és tudományos cikkeket is írnak majd.

Május 13-án az aktuális kutatásaikról rendeznek konferenciát, ott bemutatják az érdeklődőknek a leletet. Hozzátette: a múzeum két éve kötött együttműködést kilenc fémkeresős civillel, azóta 14 ezer darab érmével és használati tárggyal bővült a múzeum állománya.