A trilógia utolsó, Sissi – Sorsdöntő évek című, 1957-ben bemutatott része mind a kronológia, mind a történeti hitelesség szempontjából jóval problematikusabb a korábbi filmeknél. Nyitánya is eltér a korábbiaktól, a kiegyezés utáni – a koronázási esküben is előírt – hosszasabb magyarországi tartózkodásokat mutatja be. A kezdő jelenetsor egyúttal a már a cselekmény korában is terjengő pletykákra is reflektál, Erzsébet és Andrássy Gyula kapcsolatának felvázolásával.

A film első jeleneteiben a királyné a magyar miniszterelnök társaságában vesz részt egy Gödöllő környékén rendezett lovas falkavadászaton – a magyarországi jeleneteket természetesen nem az eredeti helyszínen forgatták. Az uralkodói pihenőrezidencia a sportolói életforma színtere is volt. A sport Erzsébet modern osztrák kultuszában, amelynek egyik meghatározó vonulata a császárnét a modern nőeszmény korai megtestesítőjeként mutatja be, kiemelt jelentőséggel bír. Andrássy a valóságban is számos alkalommal fordult meg az uralkodópár vendégeként Gödöllőn. Életkora, lovas tudása és a betöltött hivatalával járó feladatok sokasága miatt mindenesetre viszonylag ritkábban vett részt az itt rendezett falkavadászatokon. Arra pedig, hogy Erzsébettel kettesben maradjon, a filmben ábrázoltakkal ellentétben ismeretségük alatt csupán egyetlen alkalommal volt lehetősége. 1872 decemberében, egy vadászat után, Andrássy felajánlotta kocsiját az uralkodópárnak, hogy azzal a gödöllői vasútállomásra hajthassanak. Ezt Erzsébet elfogadta, Ferenc József viszont köszönettel visszautasította. A néhány perces kocsiutat Erzsébet így a miniszterelnök társaságában tette meg.

Erzsébet és Andrássy filmbeli dialógusa lehetőséget nyújt arra is, hogy a királyné Magyarország iránti érzelmei bemutatásra kerülhessenek. Az Erzsébet által a jelenetben elmondottak egy része megfelel a történelmi tényeknek. A bécsinél jelentősen kötetlenebb gödöllői életvitel, illetve privát szférája és a gyermekével töltött idő fontossága egyaránt valós motívumok. Igaz, Erzsébet anyaként a valóságban nem az elsőszülött Zsófiával, hanem a negyedik gyermekével, Mária Valériával való kapcsolatában bontakozhatott ki. A kapcsolat intenzitását gyakorta kísérte Erzsébet környezetének rosszallása vagy gúnyolódása.


A CIKK TOVÁBBI RÉSZE ITT OLVASHATÓ.