2024. április 26. péntek
Ervin
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
 |
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
E-mail: tjm@tjm.hu
Nyitva tartás: K-V 10-17
|
2016.11.27.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A huszadik század egyik legösszetettebb és legnagyobb hatású magyar művészegyénisége, Kondor Béla alkotásaiból nyílt gyűjteményes kiállítás a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban vasárnap.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára a tárlat megnyitóján kiemelte, Kondor Béla dacolt saját korával, környezetével, képes volt megkeresni azokat a gyökereket, amelyekből igazi művészi táplálékhoz jutott.
Az államtitkár megnyitó beszédében kitért arra, a kulturális kormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy a vidék Magyarországa és a teljes Kárpát-medence magyarsága hozzájusson ahhoz az éltető erőhöz, amit a magas művészet jelenléte jelent.
Almási István (Fidesz-KDNP) beszédében felidézte, a hatvanas években Kondor Béla kétszer szerepelt grafikáival a vásárhelyi őszi tárlatokon, 1964-ben pedig önálló kiállítása volt a Tornyai-múzeumban. Munkásságának hatása azonban ma is érezhető, ha valaki végig tekint az idei, a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat anyagán az Alföldi Galériában - tette hozzá.
Fertőszögi Péter művészettörténész, a tárlat kurátora hangsúlyozta, Kondor Béla sajátos univerzumot, művészeti egységet teremtett, amely egyedülálló volt az 50-es, 60-as évek magyar valóságában. Korában senkihez nem hasonlítható, de hatása rendkívüli, az ő munkásságától számíthatjuk a modern magyar művészet megszületését - hangsúlyozta.
Kondor Béla (1931-1972) a magyar képzőművészet II. világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, akinek munkássága csak olyan stílusteremtő mesterekhez mérhető, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött semmilyen irányzathoz vagy iskolához, művészetének ihlető forrása az európai festészet egyetemes öröksége, amelyből saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett.
Művészete elbeszélő, amely a múlt tradícióihoz kapcsolódik, ám saját korának kérdéseire reflektál. Dürer, Rembrandt és William Blake mellett a szürrealizmus és Hieronymus Bosch vízionárius művészete hatott rá elsősorban, de képes volt a hagyomány vállalásán túl saját korának legegységesebb és egyben leginkább előremutató életművét létrehozni.
Kondor Béla életműve alig több, mint másfél évtizedet tesz ki, így művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni. A 180 alkotást bemutató kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a Tornyai-múzeum közös kiállításának külön érdekessége a művész murális munkáit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt láthatja a közönség Kondor Béla szinte minden jelentős falfestészeti munkáját.
(MTI)
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára a tárlat megnyitóján kiemelte, Kondor Béla dacolt saját korával, környezetével, képes volt megkeresni azokat a gyökereket, amelyekből igazi művészi táplálékhoz jutott.
Az államtitkár megnyitó beszédében kitért arra, a kulturális kormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy a vidék Magyarországa és a teljes Kárpát-medence magyarsága hozzájusson ahhoz az éltető erőhöz, amit a magas művészet jelenléte jelent.
Almási István (Fidesz-KDNP) beszédében felidézte, a hatvanas években Kondor Béla kétszer szerepelt grafikáival a vásárhelyi őszi tárlatokon, 1964-ben pedig önálló kiállítása volt a Tornyai-múzeumban. Munkásságának hatása azonban ma is érezhető, ha valaki végig tekint az idei, a 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat anyagán az Alföldi Galériában - tette hozzá.
Fertőszögi Péter művészettörténész, a tárlat kurátora hangsúlyozta, Kondor Béla sajátos univerzumot, művészeti egységet teremtett, amely egyedülálló volt az 50-es, 60-as évek magyar valóságában. Korában senkihez nem hasonlítható, de hatása rendkívüli, az ő munkásságától számíthatjuk a modern magyar művészet megszületését - hangsúlyozta.
Kondor Béla (1931-1972) a magyar képzőművészet II. világháború utáni nemzedékének egyik legfontosabb alkotója, akinek munkássága csak olyan stílusteremtő mesterekhez mérhető, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Vajda Lajos vagy Tóth Menyhért. Nem kötődött semmilyen irányzathoz vagy iskolához, művészetének ihlető forrása az európai festészet egyetemes öröksége, amelyből saját motívumrendszeren alapuló magánmitológiát teremtett.
Művészete elbeszélő, amely a múlt tradícióihoz kapcsolódik, ám saját korának kérdéseire reflektál. Dürer, Rembrandt és William Blake mellett a szürrealizmus és Hieronymus Bosch vízionárius művészete hatott rá elsősorban, de képes volt a hagyomány vállalásán túl saját korának legegységesebb és egyben leginkább előremutató életművét létrehozni.
Kondor Béla életműve alig több, mint másfél évtizedet tesz ki, így művészetében nem lehet szigorúan vett alkotóperiódusokat, korszakokat vagy stílusokat elkülöníteni. A 180 alkotást bemutató kiállítás ezért tartalmi szempontok szerint, motívumok, sorozatok és témák alapján épül fel: a klasszikus művészetre visszautaló angyalok, szentek, próféták és történelmi események mellett megjelennek saját korának izgalmas témái is, mint a repülés, a gépmonstrumok vagy az ember fokozatos elidegenedése az egyre inkább széteső világban.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a Tornyai-múzeum közös kiállításának külön érdekessége a művész murális munkáit felvonultató terem, ahol az első vázlatoktól a végleges változatig együtt láthatja a közönség Kondor Béla szinte minden jelentős falfestészeti munkáját.
(MTI)
|
|
