Három, összesen 10 milliárd forint összegű, a kulturális alapellátást segítő projekt indulását jelentette be Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára a szentendrei Skanzenben csütörtökön megtartott sajtótájékoztatóján. A Széchenyi 2020 keretében megvalósuló projektek több célt szolgálnak: támogatják a kulturális és közösségi művelődés tartalom- és szolgáltatásfejlesztését, az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, lehetővé teszik a nevelési-oktatási és a kulturális intézmények közötti együttműködés bővítését, elősegítik a múzeumok és könyvtárak formális és nem formális oktatásba való bekapcsolódását, valamint az új kompetencia- és készségfejlesztő tanulást támogató szolgáltatások bevezetését.

Dr. Hoppál Péter elmondta, hogy a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” (EFOP-1.3.1) programra 3 Mrd Ft kiemelt forrás, a Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért (EFOP-3.3.2) programra 5 Mrd Ft standard forrás, míg az Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés (EFOP-3.3.3) programra 2 Mrd Ft kiemelt forrás áll rendelkezésre.

A „Cselekvő közösségek” operatív projektet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum konzorciumi partnereivel, a Nemzeti Művelődési Intézettel és az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve valósítja meg. A sajtóeseményen a résztvevő konzorciumi partnerek aláírták a projekt indulásáról szóló dokumentumot.

A most induló és három éven át tartó projekt átfogó célja, hogy a kulturális intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre. A lokális társadalmi aktivitás növekedése, a közösségek szerepvállalása pedig elősegítheti, hogy csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma, növekedjen a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás, és erősödjön a társadalmi összetartozás érzése. A sikeres projektek javítják a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetét, és erősítik a fiatalok társadalmi integrációját, valamint az időskorúak széleskörű társadalmi részvételét. A konzorciumi tagok meglévő eszközeikkel folyamatos szakmai-módszertani támogatást biztosítanak a társadalmi kohéziót erősítő, közösségfejlesztési folyamatok megvalósításához, így a bevont szervezetek képessé válnak új kompetenciák elsajátítására, a helyi kulturális közösség aktivizálására, önkéntes hálózat kialakítására.

A projekt közvetlenül az önkormányzatokat, civil, egyházi és egyéb szervezeteket, kulturális és oktatási intézményeket, illetve azok munkatársait célozza, rajtuk keresztül pedig a közösségfejlesztési folyamatokat elindítani kívánó települések, településrészek lakosait kívánja megszólítani, és cselekvésre – közösségek létrehozására, fenntartására –, valamint közösségi szerepvállalásra ösztönözni. Az önszerveződő és erős közösségek ugyanis jelentős szereppel bírnak a társadalmi konfliktusok oldásában, a társadalmi kohézió és a társadalmi együttműködés erősítésében.

Dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, a projekt konzorciumi vezetője hangsúlyozta: a Cselekvő közösségek projekt új korszak kezdetét jelenti az egész kulturális terület életében: ez a kulturális ágazat szakpolitikai felelősségi körébe tartozó első fejlesztés, amely elindul az Emberi Erőforrás Operatív Programok közül. A Skanzen eddigi tevékenysége, elkötelezettsége a közösségek iránt, valamint a 2009-2014 között sikeresen megvalósított, az egész múzeumi szakma számára meghatározó Múzeumok Mindenkinek projekt garancia rá, hogy a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt eredményes lesz. A projekt a muzeális intézmények számára fontos lépés a „társadalmi múzeum” felé, a szakemberek bevonása, a nyitottság, felkészültség, társadalmi elkötelezettség erősítésével új szakasz kezdődhet hazai múzeumaink életében is.

Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet megbízott főigazgatója elmondta: a pályázatnak nem titkolt célja, hogy segítse a felzárkózást, melyben jelentős szerep jut a kulturális ágazat társadalomformáló erejének. Az NMI iroda- és partnerhálózatán keresztül országszerte dolgoz ki módszertani modelleket, s végzi terjesztésüket különböző fórumokon vagy szakmai képzésekbe építve. A hálózatos munka teszi lehetővé a közösségek helyi szinteken történő közvetlen elérését, s a módszertani támogató munka közvetlen megvalósítását – akár közösségi mintaprogramok létrehozásával.

Az Országos Széchényi Könyvtár – azon belül a Könyvtári Intézet – a megyei és a szakkönyvtári hálózat révén járul hozzá a társadalmi kohéziót erősítő közösségfejlesztési folyamatok katalizálásához. Ezáltal segíti elő a 21. századi innovatív, közösségben gondolkodó társadalom létrehozását, valamint tovább erősíti az együttműködést a közművelődési és a múzeumi szektorral – mondta Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.

A Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért (EFOP-3.3.2) program célja az óvodás és iskolás korosztály kompetenciafejlesztése, ismeret- és tudásgyarapítása kulturális intézményekben biztosított nem formális és informális tanulási alkalmakon, amely jó eszköz a területi egyenlőtlenségek és a szociokulturális hátrányok csökkentésére, a kulturális javakhoz való hozzáférés segítésére. A projekt várhatóan 2016 októberében indul, és három éven át tart.

Országos múzeumi és könyvtári központi fejlesztés (EFOP-3.3.3) program a múzeumok és könyvtárak számára nyújt segítséget a szakmai továbbképzési rendszer fejlesztésében, valamint elősegíti ezen intézmények formális és nem formális oktatásba való bekapcsolódását, valamint az új kompetencia- és készségfejlesztő tanulást támogató szolgáltatások bevezetését.