Aktszobrok a századfordulóról címmel új állandó kiállítási kabinet nyílik 2014. október 9-től a Magyar Nemzeti Galériában. Az új állandó kiállítási egység október 9-én, csütörtökön a MÚZEUM+ TEST program keretében este 10 óráig látogatható.

Az állandó kiállítás új tematikus egységében a gyűjteményünkben őrzött márvány aktszobrokból mutatunk be válogatást. Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd 1890-1920 között készült aktszobrai mind egy-egy jellegzetes aktábrázolás-típust képviselnek.

A német nyelvből átvett akt szó eredeti jelentése: „tett", „cselekedet". Művészeti kifejezésként eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé. Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor ez már általános gyakorlat volt.

A tárlaton bemutatott mintegy negyed százados időszakban még egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. A századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója Auguste Rodin (1840–1917), akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása.