A trianoni Duna-határ nyomán Komárom városa kettévált. A Duna jobb partján, az egykori Új-Szőny helyén 1919 és 1939 közt felépült Komárom Újváros, amelynek népessége háromszorosára nőtt.

- Kik voltak a lakói, s hogyan vált várossá az új-szőnyi településrész?
- Az ott működő ipartelepek, laktanyák mellett mikor, hol, hogyan épültek fel a város intézményei, lakóházai?
- Hogyan nőtt népessége rövid 20-30 év alatt háromszorosára?
- Kikből állt a városvezetés, amelynek élén 16 évig Alapy Gáspár polgármester állt?
- A trianoni Magyarország oktatás, tudomány, művészeti teljesítmények révén nemzetközileg elismert szellemi megújulásában milyen szerepet játszott Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány minisztere, aki elvállalta a város országgyűlési képviselőségét?
- Milyen szerepet játszottak az Újváros gyors kiépülésében az egyházak és az iskolák?

Fedezze fel a válaszokat személyesen, a következő Rubicon-esten!

Meghívott szakértőnk:
- Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója
- Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár általános és tudományos főigazgató-helyettese

A beszélgetést vezeti:
Szarka László, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa