Eseménynaptár
2020. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020.09.28. - 2020.09.28.
Budapest
2020.09.28. - 2020.11.11.
Tatabánya
2020.09.27. - 2020.09.27.
Budapest
2020.09.27. - 2020.09.27.
Budapest
2020.09.27. - 2020.09.27.
Debrecen
2020.09.27. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Gyula
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Gyula
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.09.26.
Budapest
2020.09.26. - 2020.11.15.
Budapest
2020.09.25. - 2020.10.25.
Budapest
2020.09.25. - 2021.03.08.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.25.
Budapest
2020.09.24. - 2021.09.30.
Budapest
2020.09.24. - 2020.12.31.
Kaposvár
2020.09.23. - 2020.10.24.
Budapest
Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány - Herend
A múzeum és a Porcelángyár épülete
Cím: 8440, Herend Kossuth Lajos utca 140.
Telefonszám: (88) 523-197, (88) 523-179
Nyitva tartás: II.2-III.31.: K-Szo 9:30-16:00
IV.1-X.24.: H-V.: 9:00-17:30
X.25-XII.18.: K-Szo 9:30-16:00
Aki porcelánrajongóként vagy a múlt (és a jelen) nagy magyar teljesítményei iránt érdeklődőként Herendre érkezik, már messziről megpillanthatja a Herendi Porcelánmúzeum későklasszicista, kétszintes épületét. E falak között születtek az első herendi porcelánok. Az 1840-es években többször átépítették, de az eredeti épületrész nem sokat változott az idők során. (Az épület hajdani küllemét egy dísztálról ismerjük, mely az 1843-as tűzvészt örökíti meg.)

A Herenden születő porcelántárgyak gyűjtésére és bemutatására már Fischer Mór idejében felmerült az igény: 1852-ben, tatai családi házukban állandó kiállítási termet és árulerakatot létesített, természetesen elsősorban kereskedelmi célból. A kiállított tárgyak száma töredéke volt csak a mai múzeumi gyűjteménynek, ám a manufaktúra folyamatos működésének és a Fischer-korszak termékenységének köszönhetően egyre nagyobb mennyiségű tárgyat sikerült az érdeklődők számára kiállítani.

Gyűjteményünkben e kezdeti korszakból is találhatóak műtárgyak, Fischer Mór szakmaszeretének köszönhetően, hisz ő nemcsak az alkotásban lelte örömét, hanem szinte minden művét meg is őrizte. Unokája, Farkasházy Fischer Jenő, a gyár művészileg képzett tulajdonosa, aki évekig élt külföldön, rendkívül értékes könyvtárral, nagy értékű magángyűjteménnyel gazdagította a gyárat. Mint művészeti szakíró feltűnést keltő tanulmányokat írt a porcelánművészet területéről. Így nagy érzékkel fogott a muzeális anyag gyűjtéséhez is: céltudatosan tette le 1896-ban a jelenlegi múzeum alapjait. Felismerte, hogy a régi formák és minták, világsikereket aratott műtárgyak nemcsak örökbecsű értékek, hanem új invenciók forrásai is.

A nagyközönség számára közvetlenül az első világháború előtt nyitották meg a gyár múzeumát, ekkor már a kereskedelmi bemutatóteremtől szétválasztva. Ez a múzeum élénk látogatottságnak örvendett, ám csak a második világháborúig állt fenn.

Az intézmény, 1964-ben - egy jelentős felújítást követően - üzemi gyűjteményként és iparági szakmúzeumként újra megnyitotta kapuit. Ez a kiállítás ízelítőt adott a manufaktúra történetéből, bemutatta a kedvelt és a kevésbé közismert formákat és motívumokat, kiemelve néhány tárgyat, amely mérete, technikája vagy más jellemzője miatt egyedinek tekinthető. Az állandó kiállítás mellett a technológiai bemutató a porcelánkészítés egyes állomásaiba is bepillantást engedett. E bemutató, a "minimanufaktúra" ma már a múzeummal szemközti Porcelániumban tekinthető meg.

2000-ben befejeződött a múzeumépület teljes felújítása és a kiállítás új koncepció szerinti kialakítása. A felújítási munkálatoknál figyelembe kellett venni, hogy a későklasszicista stílusú múzeumépület (az egykori gyárépület) ma műemlékvédelem alatt áll. A tervezők, megtartva az eredeti épület főfalait, az alsó szinten a vendégek fogadására alkalmas tereket alakítottak ki; valamint itt találhatók az időszaki kiállítások termei is, amelyek a legkülönfélébb ipar- és képzőművészeti alkotásoknak adnak otthont. Az épület szerves csatlakozásaként egy eredeti fatüzelésű kemence is megtekinthető ezen a szinten; helyiségében különleges, a múltat megelevenítő falfestmény várja a látogatókat.

Az emelet kialakításánál a tervezők figyelembe vették, hogy az korábban lakóépületként funkcionált, így a kor szellemét idéző padlózat, a szobaszerű teremkialakítás és a termek megközelítését biztosító folyosó megtartásával jött létre az állandó kiállítás céljait szolgáló terem-együttes. A kiállítás a herendi porcelánkészítés kezdeti éveitől napjainkig végigvonulva mutatja be a helyi alkotók remekműveit, melyeken keresztül különböző korok és stílusok elevenednek meg a látogatók számára.

Az 1991 óta alapítványi formában, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. támogatásával működő múzeum a Fischer-i célokon, azaz a porcelántárgyak bemutatásán túl feladatának tekinti az érdeklődő közönség kiszolgálását, a porcelángyűjtemény és a dokumentumtár folyamatos gyarapítását, valamint a porcelántörténettel foglalkozó kutatók számára a kért adatok biztosítását.

E történeti összefoglalóból is kitűnhet, hogy az ideérkező - bár csak porcelánmúzeumba lép - rendkívül sokoldalú képet kaphat itt az elmúlt másfél évszázadról.
Időszaki kiállítások
2020.09.11. - 2020.10.11.
2020.10.11. Postázva herendről
Bizton kijelenthető, hogy a bélyeggyűjtés az egyik legelterjedtebb hobbi a világon, amely nem is olyan régi múltra tekint vissza, mint azt elsőre gondolnánk. Legtöbb antik és ősi tárggyal ellentétben, az első postai bélyeg csupán 1840-ben jelent meg Angliában, Penny Black néven. A bélyeg Viktória brit királynőt ábrázolta és a maiaktól eltérően még nem volt perforált a széle, ezért úgy kellett méretre vágni őket használat előtt. Már itt párhuzam vonható a Herendi Porcelánmanufaktúrával, hiszen Herend nemzetközi sikerének kezdete ugyancsak Viktória királynőhöz köthető. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Az igazi finom porcelán titka abban rejlik, hogy a négy őselem (a föld, a víz, a levegő és a tűz) harmóniáját testesíti meg. A porcelánkészítés technológiájának első lépése a jó minőségű massza készítése, amelyhez - a vízen kívül három komponenst használnak fel: kaolint, kvarcot és földpátot. tovább