A Szerencsi Cukorgyár /SZEC/ 1989. aug. 17-i centenáriumán felavatott Cukormúzeum a nagymúltú, sikeres gyár 100 évének kíván emléket állítani.

A cukormúzeum a gyári főkapuhoz közel, a 37. sz. műút mellett fekszik: a vasútállomástól gyalogosan 10-15 perc alatt elérhető. A múzeum épülete a gyárral egyidős egykori "finánclaktanya", amely az 1948-as államosítás óta egészen a Cukormúzeum megalapításáig lakóépületként szolgált.

A múzeumkertben található Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész (1742-1820) 1991-ben felavatott emlékműve; ő volt az, aki meghonosította hazánkban a cukorrépát 1790-ben.

Az emeleti üzemtörténeti kiállítás magvát Farkas István gondnok régebbi gyűjtése képezte, amelyet a gyár történetének többéves kutatása során előkerült dokumentumokkal egészítettek ki. A földszinti nemzetközi cukorgyűjtemény mintáinak gyűjtése pedig 1987-ben kezdődött el.

A cukormúzeum földszintjén található az az 50 személyes előadóterem, ahol a látogatóknak bemutatják a gyárlátogatást helyettesítő oktatófilmet a gyár mai technológiájáról.

Az ingyenesen látogatható cukormúzeum tárlatvezetéssel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal a közoktatást, közművelődést szolgálja. A Tájak, Korok, Múzeumok sorozat 444. sz.ismertető füzete nemcsak a múzeumot mutatja be, hanem tartalmazza a cukor, a magyar cukoripar, illetve a SZEC rövid történetét is, így diploma dolgozatok elkészítéséhez is segitségül szolgálhat.

A Szerencsi Cukormúzeum a berlini és a tullni után Európa harmadik cukormúzeuma. "AZ ÉV MÚZEUMA 1997" pályázaton kiemelkedő teljesítményével oklevelet és különdíjat kapott. A cukormúzeum vezetője 2000 áprilisában, Szerencs város napján a cukorgyár történetének és Szerencs városának megismertetéséért kifejtett munkájáért "Pro Urbe Szerencs" kitüntetésben részesült.