Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.25. - 2024.04.25.
Budapest
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.24. - 2024.04.24.
Érd
2024.04.23. - 2024.04.23.
Szombathely
2024.04.23. - 2024.04.23.
Érd
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
Trianon Múzeum - Nagy-Magyarország Park - Várpalota
Trianon Múzeum - Nagy-Magyarország Park
Cím: 8100, Várpalota Zichy-kastély
Telefonszám: (30) 646-7089, (88) 372-721
Nyitva tartás: Egész évben: K-Cs 10.30-16, P-V 10.30-17
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződésekkel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés tárgyi, szellemi hagyatékát, a kárpát-medencei magyar integráció esélyeit és alternatíváit.

A Múzeum a várpalotai Kastélydombon a Zichy-kastély épületében található. A történelmi falak között 2001-ben jött létre a Trianon Múzeum Alapítvány, majd 2004-ben hivatalosan is megnyitotta kapuit a Trianon Múzeum. A Múzeum alapítványi keretek között kezdte meg működését és 2010-ig különböző pályázatokból, a belépőjegyekből, az ajándékbolt forgalmából, különböző adományokból és rengeteg önkéntes segítségével biztosította fenntartását. 2011-ben döntött úgy a Magyar Országgyűlés, hogy külön költségvetési soron biztosít támogatást a Múzeumnak, amely kezdetben 50 M Ft volt, majd 2017-től kezdve 100 M Ft-ra emelkedett. Ez a folyamatos támogatás biztosítja az intézmény kiegyensúlyozott működését.

A Trianon Múzeum 2011-től országos gyűjtőkörrel rendelkező, tematikus múzeum lett.

A Múzeumban bemutatott anyag a Kárpát-medence viszonylatában felöleli a trianoni diktátum történetét és következményeit, bemutatja az I. világháborút követő irredenta mozgalmak produktumait, az anyaországhoz visszacsatolt országrészek hazatérésének pillanatait, a II. világháború eseményeit és a háború utáni magyarokat sújtó kollektív, megtorlásokat. A Múzeum programjai révén a látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, valamint az azt követő történelmi folyamatokról.

Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát és, hogy segítse és patronálja azon kezdeményezéseket, melyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. Ennek érdekében a Múzeum számos hiánypótló nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyar irtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is.

A Múzeum a TÁMOP-3.2.13-12/1-2013-0051 azonosító számú, „Interaktív Trianon” - projektnap sorozat elnevezésű pályázatával közel 30 M Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A 2015. június 30-ig tartó projekt keretében 12 várpalotai és környékbeli nevelési – oktatási intézmény vett részt az interaktív foglalkozásokon, melyek különböző korosztályokra lettek kidolgozva. Az együttműködő iskolákkal a különböző korosztályok számára kidolgozott interaktív foglalkozásokon (az I. világháború feldolgozása és a trianoni békekötés-előzmények, okok, résztvevők - ppt-s bemutatók, rajzfilmek feldolgozása, interaktív feladatok - térkép, totó, képfelismerés, stb., korabeli dokumentumok elemzése). A pályázat keretében készültek oktatási segédanyagok: az 5 perces és a 15 perces 2D Flash alapú animációs film Trianonról (Panka és Peti élete megváltozik, Peti utazása Nagy-Magyarországon), valamint a Trianon - játék. Ebben a stratégiai játékban a játékosoknak 1918 októberétől 1919 augusztusáig kell az ország honvédelmét irányítaniuk, határait megvédeniük. A narratív filmes anyag térképes animációk, archív felvételek, 2D és 3D animációk segítségével teszi élménnyé a tanulást.

A múzeumpedagógia az intézmény egyik kiemelt feladata, melynek segítségével az ide látogatók csoportos foglalkozások során, játékos formában kerülnek kapcsolatba kiállításokkal és a múzeummal. A múzeumpedagógiai foglalkozás az igényektől függően magában foglal tárlatvezetést, ismeretterjesztő előadást, interaktív tanórát és számítógépes játékot. A foglalkozások jellegét, formáját és mélységét a tanulók, a résztvevők életkori sajátosságai és előképzettségük határozza meg. A foglalkozások célja, hogy kézzelfoghatóvá, élményszerűvé tegyék az iskolákban tanultakat.

2017 nyarán a Múzeum üzemeltetésébe került a Királyszállási Szabadidőpark, amely a dél-keleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén található, Várpalotától 6 km távolságra. A Nagy-Magyarország Park néven működő 4 ha területű múzeumpedagógiai szervezet nem kizárólag a pihenést és a sportot szolgálja, hanem kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, valamint kulturális rendezvényeknek is.

A felújított régi vadászkastély épületében (Erdély Ház) 11 tágas, fürdőszobás szoba található, a földszinten étteremmel, kávézóval és mindkét szinten társalgóval. Az épület földszintjén egy minden igényt kielégítő, teljesen felszerelt, modern, HACCP rendszerrel működtetett – 250 fő főzési kapacitású – konyha is helyet foglal. Az Erdély Ház befogadó képessége 35 fő, az étterem befogadó képessége 60 fő. Az épület mozgássérültek részére akadálymentesített.

A szabadidőpark területén található további 5 önálló vendégház (Erdély Ház, Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház) összközműves, egyedi, vízteres cserépkályhafűtéssel fűthető és összesen 45 vendég fogadására alkalmas.

A parkban lakókocsi park található védett közösségi területtel, ahol további 40 fő elhelyezése biztosított. A szabadidőparkban tavasztól őszig kiépített sátortábor üzemel, amely 40-80 fő befogadására alkalmas. A park meghatározó épülete a 450 m2-es Hungária rendezvény pavilon, amely 300 fő befogadására alkalmas és helyszínt biztosít különféle színvonalas rendezvényeknek (esküvők, kiállítások, tréningek, képzések, konferenciák, stb.).

A Nagy-Magyarország Park a bejáratánál „Nem felejtünk” néven kávézó és ajándékbolt várja a látogatókat.

A szabadidőpark hasznosítását szolgálja a Múzeum tulajdonában álló modern, minden igényt és kényelmet kielégítő autóbusz, amely a Trianon Múzeum és a Nagy-Magyarország Park között, a környező turisztikai célpontok viszonylatában, valamint a külhoni osztálykirándulások kiszolgálására szolgál.

A Trianon Múzeum működésében fordulatot jelent, hogy bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása (GINOP 7.1.1-15) elnevezésű programba, amelynek eredményeképpen megújul a kastélyépület és további fejlesztéssel nemzetközi színvonalúvá válnak a kiállítások (3D-s mozi, szabaduló szoba, Trianon játszótér, stb.).

Különleges fejlesztési lehetőségeket ígér, hogy 2018-ban napirenden van egy Trianon Népfőiskolai Központ létrehozása a Nagy-Magyarország Parkban és a Trianon Múzeumban.
Állandó kiállítások
1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. Kiállításunk a visszatérés első, lélegzetelállító pillanatait mutatja meg színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Marái Sándor korabeli, megrendítő tudósításaival. tovább
A kiállításon a 20. század eleji Magyarország irredenta és revíziós mozgalmához kapcsolódó ritka és értékes tárgyi- és képanyag kerül bemutatásra. tovább
Kiállításunk az 1938-as és 1940-es bécsi döntések nyomán megvalósuló területi revízió történetét, illetve a hazatérés felemelő és megrázó pillanatait meséli el archív felvételek, visszaemlékezések segítségével. tovább
Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Munkássága a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. tovább