Eseménynaptár
2026. október
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2026.10.01. - 2026.10.01.
Dunaújváros
2026.09.30. - 2026.09.30.
Szombathely
2026.09.30. - 2026.10.31.
Érd
2026.09.26. - 2026.09.26.
Érd
2026.09.24. - 2026.09.24.
Veszprém
2026.09.23. - 2026.09.23.
Kaposvár
2026.09.18. - 2026.09.18.
Ópusztaszer
2026.09.18. - 2026.10.31.
Szeged
2026.09.18. - 2027.01.17.
Budapest
2026.09.17. - 2026.09.17.
Budapest
2026.09.16. - 2026.11.22.
Budapest
2026.09.16. - 2026.09.22.
Fülek
2026.09.04. - 2026.11.15.
Székesfehérvár
2026.09.01. - 2026.09.25.
Sepsiszentgyörgy
2026.08.25. - 2026.09.09.
Debrecen
2026.08.20. - 2026.09.20.
Herend
2026.08.08. - 2026.10.11.
Veszprém
2026.07.23. - 2026.09.19.
Budapest
Trianon Múzeum - Nagy-Magyarország Park - Várpalota
Trianon Múzeum - Nagy-Magyarország Park
Cím: 8100, Várpalota Zichy-kastély
Telefonszám: (30) 646-7089, (88) 372-721
Nyitva tartás: Egész évben: K-Cs 10.30-16, P-V 10.30-17
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződésekkel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés tárgyi, szellemi hagyatékát, a kárpát-medencei magyar integráció esélyeit és alternatíváit. tovább
Állandó kiállítások
Görzsönyi Vargha Gyula, költő, műfordító, tudós, statisztikus, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, ez a sokoldalú polihisztor, nagy tudásával és töretlen munkabírásával szinte minden hivatalában az utókor elismerésére méltót alkotott. tovább
Az egyik legismertebb és legtehetségesebb ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. tovább
Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert, ám leggyalázatosabb fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és csodálatos kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák eszeveszett, barbár, görcsös és tömeges megsemmisítése volt. tovább
Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit. tovább