Eseménynaptár
2026. július
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2026.06.29. - 2026.11.01.
Gyula
2026.06.20. - 2026.06.20.
Budapest
2026.06.20. - 2026.06.20.
Székesfehérvár
2026.06.20. - 2026.06.20.
Budapest
2026.06.20. - 2026.06.20.
Sümeg
2026.06.20. - 2026.06.20.
Budakeszi
2026.06.20. - 2026.06.20.
Pécs
2026.06.20. - 2026.06.20.
Pécs
2026.06.20. - 2026.06.20.
Balatonfüred
2026.06.20. - 2026.06.20.
Szőce
2026.06.20. - 2026.06.20.
Nemesvámos - Baláca
2026.06.11. - 2027.06.27.
Szombathely
2026.06.05. - 2026.08.23.
Budapest
2026.05.31. - 2026.08.23.
Hódmezővásárhely
2026.05.30. - 2026.06.30.
Herend
2026.05.30. - 2026.11.14.
Kecskemét
2026.05.30. - 2026.08.31.
Hódmezővásárhely
2026.05.29. - 2026.08.15.
Tatabánya
2026.05.29. - 2026.06.28.
Veszprém
2026.05.29. - 2026.06.28.
Budapest
Trianon Múzeum - Nagy-Magyarország Park - Várpalota
Trianon Múzeum - Nagy-Magyarország Park
Cím: 8100, Várpalota Zichy-kastély
Telefonszám: (30) 646-7089, (88) 372-721
Nyitva tartás: Egész évben: K-Cs 10.30-16, P-V 10.30-17
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződésekkel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés tárgyi, szellemi hagyatékát, a kárpát-medencei magyar integráció esélyeit és alternatíváit. tovább
Állandó kiállítások
Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Munkássága a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. tovább
A Trianon Múzeum kiállításának részeként a látogatók egy század eleji polgári enteriőrbe léphetnek be. A polgári szobabelsőben a jellegzetes bútorok és tárgyak mellett az irredenta zenei mozgalomhoz kapcsolódó relikviák is láthatók. tovább
Az első világháborút a magyar nemzet számára oly keserűen lezáró trianoni békediktátum a Felvidék tekintetében Magyarország területéből 63 ezer négyzetkilométernyi területet csatolt az új államalakulat – a Csehszlovák Köztársaság terültéhez, a homogén tömbben élő egymillió-hetvenkétezer magyarral egyetemben. tovább
Az 1875 és az 1920 közötti korszak szőlészeti-borászati viszonyait, Magyarország történelmi borvidékeit, borfajtáit, hagyományos szőlőművelő és borkészítési eszközeit közérthető, látványos, képes és szöveges tablók mutatják be. tovább