2020.04.28.
Koszta József Múzeum

COVID-19 tesztet végeztek a Koszta József Múzeumban

2019.05.30.
Koszta József Múzeum

Időszakosan bezár a Múzeum

2019.05.17.
Jósa András Múzeum

Ki nyerte az Év Múzeuma 2019 díjat?

2020.05.28.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Egy „korabeli” pendrive: nagy idők és bajuszok tanúja

2020.05.28.
Tomory Lajos Múzeum

Szécsi Margit: „a világ női vagánya”

2020.05.28.
Balatoni Múzeum

A mackók gyorsan futnak a bivalyok elől...

2020.05.28.
Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum a világjárvány idején

2020.05.27.
Magyar Nemzeti Múzeum

Restaurátorok a viking mesterek útján

2020.05.27.
Jósa András Múzeum

A kelták feladták a leckét a vaskor kutatóinak

2020.05.27.
Budapest Főváros Levéltára

Kapások, vincellérek... no meg a hegymester

Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, festészet, hírességek, képzőművészet, Koszta József
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(15 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
1500 HUF
Belépő felnőtteknek
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
1000 HUF
Belépő diákoknak
1200 HUF
Belépő diákoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
4800 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra)
250 HUF
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra, bérlettel nem rendelkezőknek)
450 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3500 HUF
Fotó
500 HUF
Videó
500 HUF
Koszta József (Brassó, 1861 - Budapest, 1949) 1917-ben rendezhette meg első önálló kiállítását (Ernst Múzeum, Budapest), amely meghozta számára a régóta áhított szakmai és anyagi sikert. Az addig sokszor igen nehéz körülmények között élő művész 1920-as második önálló kiállítása után (szintén az Ernst Múzeumban) szimbolikusan és praktikusan is megtalálta helyét Szentesen.
Vízhordók
Végleg letelepedett a városka határában és a tanyavilág egész életére ellátta festői témával ahhoz, hogy "egy poraiból megelevenedett Munkácsy és egy magyarrá lett Goya szenzációjaként" nemcsak a hetilapok kulturális rovatába, de a magyar művészettörténetbe is végképp beírja a nevét.

Koszta azonban már 1917 előtt is ért el jelentős sikereket, de ezek még nem voltak elegendőek ahhoz, hogy "pályára" állhasson. 1917 előtti éveit így inkább a kísérletezés jellemzi, amely az akadémikus zsanértól Jules Bastien-Lepage és Ferenczy Károly "finom naturalizmusán", valamint a nagybányaiak és a szolnokiak plain air festészetén keresztül vezetett el a "tipikusan magyar", alföldi realizmusig, amely paradox módon valahol Lotz Károly és Munkácsy Mihály korai festészetében lelte meg gyökereit.

Az "ifjú mester" majd húsz éven át folytatott akadémikus tanulmányokat, így ma már talán naivitás lenne az ösztönös zsenit csodálni benne. Talán nem csorbítja reputációját és művészetének unikumát az az állítás, hogy tudatosan hozta létre életművét a rendelkezésére álló tartalmi és stiláris lehetőségek kiaknázásával. Ennek az sem mond ellen, hogy Koszta maga is hitt ösztönös és egyedülálló tehetségében, amelynek festői termését az aktuális kulturális ideológiák több ízben is "kisajátították".

A két világháború közötti időszakban a magyar nemzeti festészet egyik meghatározó alkotója lett, 1948 után pedig a szocialista realizmus állította előtérbe az "alföldi festészet" keretein belül paraszti tematikájú műveit. Jelen kiállítás koncepciója egy olyan Kosztat kísérel meg bemutatni, aki különféle festői hagyományokhoz ízesülve, és azokat továbbfejlesztve alkotta meg életművét.

A Koszta mai művészettörténeti helyét megalapozó Munkácsy - Paál - Rudnay - Koszta "érzésközösség" szakirodalmi toposza ugyan magától Kosztától ered, de szavai mögött éppúgy érezhető az 1938-as történelmi pillanat milieu-je, mint a két világháború közötti magyar kultúrpolitika ideológiája: "az a feladat vár rám, hogy bármi legyen is az ára, a művészi kifejezésnek azt a formáját szolgáljam, amelyet minden idegszálammal tiszta magyar művészetnek éreztem, amely a kegyetlenül mellőzött Paál László és az igazi nagyságában talán még ma sem ismert Munkácsy Mihály legjava műveit küldötte előre örök példaként." (Egy délután Koszta Józsefnél a festő remeténél. Az Új Magyarság Vasárnapi Újsága, 1938. május 8.)


(Részlet a Nemzeti piktúra ideális tájban - Koszta József Szentesen c. kiadványból)