Eseménynaptár
2025. december
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2025.12.14. - 2026.03.15.
Székesfehérvár
2025.12.13. - 2025.12.13.
Veszprém
2025.12.13. - 2025.12.13.
Dunaújváros
2025.12.13. - 2025.12.13.
Dunaújváros
2025.12.13. - 2025.12.13.
Hódmezővásárhely
2025.12.12. - 2026.03.15.
Budapest
2025.12.12. - 2026.02.08.
Székesfehérvár
2025.12.10. - 2025.12.10.
Tatabánya
2025.12.07. - 2025.12.20.
Budapest
2025.12.07. - 2026.01.06.
Debrecen
2025.12.06. - 2025.12.06.
Veszprém
2025.12.05. - 2025.12.05.
Budapest
2025.12.05. - 2026.08.23.
Budapest
2025.12.05. - 2026.01.05.
Veszprém
2025.12.04. - 2026.01.04.
Budapest
2025.11.30. - 2025.11.30.
Ópusztaszer
2025.11.27. - 2026.05.30.
Pécs
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (70) 228-8565, (63) 313-352
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18
A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat. tovább
Állandó kiállítások
Puszták népe
Felgyő–Kettőshalmi-dűlő, Forgó-tanya régészeti lelőhely egy közel 30 hektár kiterjedésű dombháton helyezkedik el. tovább
Halászkunyhó csónakkal
A"Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban." című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. tovább
A szobrászok közül kiemelkedik Koncz Antal, aki portrészobraival, érmeivel és zsánerplasztikáival nagy elismerést ért el a szentesi és a környező városok műértő közönségénél. Drahos István a magyarság mondavilágából merítette műveinek témáit, a tollrajz és a rézkarc műfaja után a fametszet, az exlibris világában ért el hazai és nemzetközi sikereket. tovább
A szentesi fejfákkal kapcsolatos legkorábbi adatok a 19. század elejéről származnak. Kiss Bálint szentesi református lelkész 1820-as években született leírása szerint, a fejfa akkori neve főtől való fa. Általában a halott nevét és halálának idejét vésték rá. tovább