Eseménynaptár
2021. december
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2021.12.04. - 2021.12.04.
Veszprém
2021.12.04. - 2021.12.04.
Gyula
2021.12.04. - 2021.12.04.
Budapest
2021.12.04. - 2021.12.04.
Budapest
2021.12.04. - 2021.12.04.
Budapest
2021.12.03. - 2021.12.03.
Budapest
2021.12.03. - 2021.12.03.
Budapest
2021.12.03. - 2021.12.03.
Budapest
2021.12.03. - 2021.12.03.
Vác
2021.12.03. - 2022.05.01.
Budapest
2021.12.02. - 2021.12.02.
Budapest
2021.12.02. - 2022.12.31.
Budapest
2021.12.01. - 2022.01.16.
Budapest
2021.11.26. - 2021.12.26.
Salgótarján
2021.11.25. - 2022.01.22.
Budapest
2021.11.25. - 2021.12.25.
Salgótarján
2021.11.25. - 2022.01.29.
Budapest
2021.11.24. - 2023.01.27.
Hódmezővásárhely
2021.11.22. - 2021.12.22.
Budapest
2021.11.21. - 2022.04.03.
Budapest
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18
A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat. tovább
Időszaki kiállítások
2021.07.07. - 2022.03.15. Részlet a Rodolfo-kiállításból
Több nemzedék emlékszik a legendás figyelmeztetésre: „Vigyázat, csalok!”. Gács Rezső (1911-1987), avagy sokkal ismertebb művésznevén Rodolfo legendássá vált mondatával a figyelemfelkeltésen túl arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy minden csak illúzió. tovább
Állandó kiállítások
Halászkunyhó csónakkal
A"Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban." című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. tovább
A szentesi fejfákkal kapcsolatos legkorábbi adatok a 19. század elejéről származnak. Kiss Bálint szentesi református lelkész 1820-as években született leírása szerint, a fejfa akkori neve főtől való fa. Általában a halott nevét és halálának idejét vésték rá. tovább
A szobrászok közül kiemelkedik Koncz Antal, aki portrészobraival, érmeivel és zsánerplasztikáival nagy elismerést ért el a szentesi és a környező városok műértő közönségénél. Drahos István a magyarság mondavilágából merítette műveinek témáit, a tollrajz és a rézkarc műfaja után a fametszet, az exlibris világában ért el hazai és nemzetközi sikereket. tovább
Puszták népe
Felgyő–Kettőshalmi-dűlő, Forgó-tanya régészeti lelőhely egy közel 30 hektár kiterjedésű dombháton helyezkedik el. tovább