Eseménynaptár
2018. augusztus
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.06.29. - 2018.08.28.
Dunaújváros
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival. tovább
Programok
Áprilistól október végéig minden szombaton és vasárnap (kivéve a fesztiválos napokon), 10 és 16 óra között várjuk azokat, akik szívesen ismerkednek különböző kézműves technikákkal, szeretik próbára tenni kézügyességüket. Mestereink irányításával a látogatók az évszakokhoz és a paraszti élet jeles napjaihoz kapcsolódó tárgyakat készíthetnek, melyeket haza is vihetnek emlékül. tovább
Csütörtökön és pénteken megtelik élettel a skanzen: a múzeumi falvakban kézművesek dolgoznak, az egyik házban szövik a rengeteg vásznat, a másikban kosarat vagy gyékényt fonnak, a harmadikban csipkét vernek. tovább
Térzenével, déli harangszóval, a Fogadóban zenés családi ebéddel, lovaskocsikázással, sétával, valamint csendes kézimunkázással próbáljuk meg felidézni a régi vasárnapok békés hangulatát, szépségét. tovább
A műhely egyrészt gyakorlati helyszín a muzeológiai képzésben részt vevőknek, másrészt az érdeklődő szakmai közönség számára lehetőséget teremt arra, hogy elsajátítsa a műtárgyvédelem és -kezelés olyan alapvető szabályait, amelyekkel saját tárgyai, dokumentumai életét képes hosszú távon megőrizni, és fel tudja ismerni azokat a helyzeteket, amikor az adott tárgy szakképzett restaurátor beavatkozását igényli. tovább
Állandó kiállítások
Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg. tovább
A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette. tovább
Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel. tovább
© Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozottan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos házak, a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű épületek állnak. A kiállítás a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyományaiban és változásaiban megmutatni. tovább