Eseménynaptár
2016. február
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
2016.02.14. - 2016.02.14.
Budapest
2016.02.14. - 2016.02.14.
Székesfehérvár
2016.02.14. - 2016.02.14.
Budapest
2016.02.14. - 2016.02.14.
Debrecen
2016.02.14. - 2016.03.14.
Debrecen
2016.02.14. - 2016.02.14.
Salgótarján
2016.02.13. - 2016.02.13.
Tatabánya
2016.02.13. - 2016.02.13.
Budapest
2016.02.13. - 2016.02.13.
Budapest
2016.02.13. - 2016.02.13.
Szarvas
2016.02.12. - 2016.03.30.
Püspökladány
2016.02.12. - 2016.03.08.
Hajdúszoboszló
2016.02.12. - 2016.03.31.
Baja - Szentistván
2016.02.12. - 2016.03.06.
Esztergom
2016.02.12. - 2016.03.19.
Püspökladány
2016.02.11. - 2016.04.01.
Budapest
2016.02.11. - 2016.03.18.
Győr - Ménfőcsanak
2016.02.11. - 2016.04.17.
Kaposvár
2016.02.11. - 2016.06.26.
Hódmezővásárhely
2016.02.10. - 2016.04.16.
Pécs
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival. tovább
Programok
Áprilistól október végéig minden szombaton és vasárnap (kivéve a fesztiválos napokon), 10 és 16 óra között várjuk azokat, akik szívesen ismerkednek különböző kézműves technikákkal, szeretik próbára tenni kézügyességüket. Mestereink irányításával a látogatók az évszakokhoz és a paraszti élet jeles napjaihoz kapcsolódó tárgyakat készíthetnek, melyeket haza is vihetnek emlékül. tovább
Csütörtökön és pénteken megtelik élettel a skanzen: a múzeumi falvakban kézművesek dolgoznak, az egyik házban szövik a rengeteg vásznat, a másikban kosarat vagy gyékényt fonnak, a harmadikban csipkét vernek. tovább
Térzenével, déli harangszóval, a Fogadóban zenés családi ebéddel, lovaskocsikázással, sétával, valamint csendes kézimunkázással próbáljuk meg felidézni a régi vasárnapok békés hangulatát, szépségét. tovább
A műhely egyrészt gyakorlati helyszín a muzeológiai képzésben részt vevőknek, másrészt az érdeklődő szakmai közönség számára lehetőséget teremt arra, hogy elsajátítsa a műtárgyvédelem és -kezelés olyan alapvető szabályait, amelyekkel saját tárgyai, dokumentumai életét képes hosszú távon megőrizni, és fel tudja ismerni azokat a helyzeteket, amikor az adott tárgy szakképzett restaurátor beavatkozását igényli. tovább
Állandó kiállítások
Dél-dunántúli falukép
A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát! A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány. tovább
Észak-magyarországi falu tájegység
2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. tovább
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki. tovább
Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg. tovább