Eseménynaptár
2024. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024.11.02. - 2024.11.02.
Szentendre
2024.11.02. - 2024.11.02.
Városlőd
2024.11.02. - 2024.11.02.
Dég
2024.11.02. - 2024.11.02.
Budapest
2024.11.02. - 2024.11.02.
Tata
2024.10.31. - 2024.10.31.
Budapest
2024.10.31. - 2024.10.31.
Budapest
2024.10.31. - 2024.10.31.
Fertőd
2024.10.31. - 2024.10.31.
Szeged
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival. tovább
Hírek
Új örökségelemekkel bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke2024.10.21.
Október 17-én - a Szellemi Kulturális Örökség Nemzetközi Napján - a szentendrei Skanzenben hirdették ki a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére újonnan felkerült örökségelemeket. A szellemi kulturális örökség eddig 52 elemet tartalmazó nemzeti jegyzékére 2024-ben négy új örökségelem került fel: A magyar vőfélykedés élő hagyománya; Pásztortudás és hagyományok a Bakony és Balaton vidéken, A hadházi lapos káposzta termesztésének és feldolgozásának hagyománya, A tamburazene hagyománya Magyarországon. A miniszter által jegyzett kihirdető okleveleket Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke adta át a közösségeknek. tovább
hír
Programok
2024.11.09. - 2024.11.10.
Kézműves borászatok borai, ízletes libaételek, kézműveskedés, őszi-téli hangulat, mesék és koncertek várják az érdeklődőket a szentendrei Skanzen Szent Márton Újborfesztivál és Libator rendezvényén. A Márton nap az őszi időszak legismertebb jeles napja. Nyugat-Európa országaiban lámpás felvonulásokkal ünneplik a katonából hittérítő püspökké vált szentet, Magyarországon a gazdasági év lezárását lakomákkal, mulatságokkal ünnepeljük. tovább
2024.11.09. 09:00 - 18:00
A Szent Márton Újborfesztivál és Libator során Márton-napi szokásokkal és az őszi évszakhoz kötődő ízekkel telnek meg a Skanzen portái. A látogatók részt vehetnek borkóstoláson és libalakomán, megismerhetik Szent Márton életét, valamint kézműves foglalkozások keretében elkészíthetik az őszi ünnepkör szimbólumait is. A hagyomány szerint, aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik. Ezért a libaételek elengedhetetlen részei az ünnepi asztalnak. tovább
2024.11.09. 11:00 - 13:00
Az idei évben gasztronómia témában tematikus túrán vehetnek részt vehetnek az érdeklődők a Skanzenben a Szent Márton Újborfesztivál és Libator rendezvényünk keretén belül. A séta a fenntartható gasztronómia jegyében zajlik majd, amely során különböző ételkészítési és tartósítási eljárásokkal, az ezekhez kapcsolódó tárgyakkal, valamint Márton napjához és az őszi időszakhoz köthető ízekkel ismerkedhetnek meg látogatóink. tovább
2024.11.10. 09:00 - 18:00
A Szent Márton Újborfesztivál és Libator során Márton-napi szokásokkal és az őszi évszakhoz kötődő ízekkel telnek meg a Skanzen portái. A látogatók részt vehetnek borkóstoláson és libalakomán, megismerhetik Szent Márton életét, valamint kézműves foglalkozások keretében elkészíthetik az őszi ünnepkör szimbólumait is. A hagyomány szerint, aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik. Ezért a libaételek elengedhetetlen részei az ünnepi asztalnak. tovább
Állandó kiállítások
A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak. tovább
Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel. tovább
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki. tovább
A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak. A kiállítás alapszínei, a szürke és vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek. tovább