Eseménynaptár
2018. február
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.02.17.
Tatabánya
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.02.17.
Veszprém
2018.02.17. - 2018.05.27.
Budapest
2018.02.16. - 2018.02.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.02.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.18.
Budapest
2018.02.16. - 2018.02.16.
Veszprém
2018.02.16. - 2018.04.29.
Veszprém
2018.02.16. - 2018.03.14.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.14.
Kecskemét
2018.02.16. - 2018.03.16.
Budapest
2018.02.15. - 2018.02.15.
Dunaújváros
2018.02.15. - 2018.03.15.
Budapest
2018.02.06. - 2018.11.01.
Budapest
2018.02.03. - 2018.02.28.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival. tovább
Programok
Áprilistól október végéig minden szombaton és vasárnap (kivéve a fesztiválos napokon), 10 és 16 óra között várjuk azokat, akik szívesen ismerkednek különböző kézműves technikákkal, szeretik próbára tenni kézügyességüket. Mestereink irányításával a látogatók az évszakokhoz és a paraszti élet jeles napjaihoz kapcsolódó tárgyakat készíthetnek, melyeket haza is vihetnek emlékül. tovább
Csütörtökön és pénteken megtelik élettel a skanzen: a múzeumi falvakban kézművesek dolgoznak, az egyik házban szövik a rengeteg vásznat, a másikban kosarat vagy gyékényt fonnak, a harmadikban csipkét vernek. tovább
Térzenével, déli harangszóval, a Fogadóban zenés családi ebéddel, lovaskocsikázással, sétával, valamint csendes kézimunkázással próbáljuk meg felidézni a régi vasárnapok békés hangulatát, szépségét. tovább
A műhely egyrészt gyakorlati helyszín a muzeológiai képzésben részt vevőknek, másrészt az érdeklődő szakmai közönség számára lehetőséget teremt arra, hogy elsajátítsa a műtárgyvédelem és -kezelés olyan alapvető szabályait, amelyekkel saját tárgyai, dokumentumai életét képes hosszú távon megőrizni, és fel tudja ismerni azokat a helyzeteket, amikor az adott tárgy szakképzett restaurátor beavatkozását igényli. tovább
Állandó kiállítások
Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel. tovább
A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette. tovább
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki. tovább
A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították. tovább