Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel.

A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette.

A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították.

A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak. A kiállítás alapszínei, a szürke és vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek.