Megnyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége. Az épületegyüttes különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és városi életmód, a Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására.

Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel.

Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg.

A Mesetér –Látványtár című kiállítás elsősorban az élőszavas, improvizatív népmesemondás közegére épül. A komplex jellegű vitrines látványraktár – látványtár műtárgyainak tematizált rendszerén keresztül jelenik meg a paraszti kultúra tárgyi világa, kiemelten bemutatva a népmesék történeteinek és a mesemondás alkalmainak jellegzetes használati tárgyait.