Eseménynaptár
2026. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2026.09.13. - 2026.09.13.
Budapest
2026.09.11. - 2026.09.12.
Pécs
2026.09.06. - 2026.09.06.
Ópusztaszer
2026.09.05. - 2026.09.05.
Tatabánya
2026.09.05. - 2026.09.05.
Kecskemét
2026.09.04. - 2026.11.15.
Székesfehérvár
2026.09.01. - 2026.09.25.
Sepsiszentgyörgy
2026.08.29. - 2026.08.30.
Pécs
2026.08.26. - 2026.08.26.
Kecskemét
2026.08.25. - 2026.09.09.
Debrecen
2026.08.24. - 2026.08.24.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.08.20. - 2026.08.20.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.08.20. - 2026.09.20.
Herend
2026.08.08. - 2026.10.11.
Veszprém
2026.07.23. - 2026.09.19.
Budapest
2026.07.22. - 2026.09.20.
Sepsiszentgyörgy
2026.06.29. - 2026.11.01.
Gyula
2026.06.11. - 2027.06.27.
Szombathely
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A szentendrei Szabadtéri Néprajz Múzeum az ország központi szabadtéri gyűjteménye. Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be többnyire eredeti épületekkel és tárgyakkal, hagyományos településtípusok keretében - a 18. század végétől a 20. század első harmadáig, tájegységekbe csoportosítva. Az egyes tájegységekben az építészeti emlékek mellett - a hitelesen kialakított történeti kerteken keresztül - a látogatók megismerhetik az adott táj természeti környezetét, növénykultúráját is.

Napjainkig négy épületcsoport, a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl és a Bakony, Balaton-felvidék tájegység készült el. Építés alatt áll az Alföldi mezőváros. Ehhez tartozik egy állattartó tanya, ahol élő állatokat tekinthetnek meg a látogatók (szürke marha, mangalica, racka juh, szamár, kecske és szárnyasok).

A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival.

Immáron másfél évtizede, hogy következetesen az "élő múzeum" megvalósítására törekszünk a kiállításokban lévő tárgyak "megszólaltatásával". Rendezvényeinken a látogató nem csupán passzív szemlélője lehet a látottaknak, de aktív közreműködésével önmaga számára fedezheti fel népművészetünk, néphagyományunk gazdag tárházát.
Állandó kiállítások
Észak-magyarországi falu tájegység
2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. tovább
Keresztély, Lőrinc, János, Anna vagy Teréz? Kik ők? Honnan származnak? Mi történt velük és családjukkal a második világháború után? Állandó kiállításunk az egykor svábok által lakott hidasi lakóház enteriőrjét frissíti fel. tovább
Erdély
Megnyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége. Az épületegyüttes különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és városi életmód, a Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására. tovább
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki. tovább