Eseménynaptár
2025. július
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2025.07.16. - 2025.09.30.
Budapest
2025.07.10. - 2025.08.30.
Budapest
2025.07.10. - 2025.10.05.
Szeged
2025.07.07. - 2025.08.31.
Szeged
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.06.28.
Szombathely
2025.06.28. - 2025.11.05.
Makó
2025.06.16. - 2026.06.16.
Budapest
2025.06.06. - 2026.01.25.
Budapest
2025.06.05. - 2025.06.30.
Dunaújváros
2025.05.30. - 2025.09.30.
Dunaújváros
2025.05.30. - 2026.05.30.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A szentendrei Szabadtéri Néprajz Múzeum az ország központi szabadtéri gyűjteménye. Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be többnyire eredeti épületekkel és tárgyakkal, hagyományos településtípusok keretében - a 18. század végétől a 20. század első harmadáig, tájegységekbe csoportosítva. Az egyes tájegységekben az építészeti emlékek mellett - a hitelesen kialakított történeti kerteken keresztül - a látogatók megismerhetik az adott táj természeti környezetét, növénykultúráját is.

Napjainkig négy épületcsoport, a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl és a Bakony, Balaton-felvidék tájegység készült el. Építés alatt áll az Alföldi mezőváros. Ehhez tartozik egy állattartó tanya, ahol élő állatokat tekinthetnek meg a látogatók (szürke marha, mangalica, racka juh, szamár, kecske és szárnyasok).

A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival.

Immáron másfél évtizede, hogy következetesen az "élő múzeum" megvalósítására törekszünk a kiállításokban lévő tárgyak "megszólaltatásával". Rendezvényeinken a látogató nem csupán passzív szemlélője lehet a látottaknak, de aktív közreműködésével önmaga számára fedezheti fel népművészetünk, néphagyományunk gazdag tárházát.
Állandó kiállítások
A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították. tovább
Dél-dunántúli falukép
A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát! A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány. tovább
A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak. A kiállítás alapszínei, a szürke és vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek. tovább
A szentendrei Skanzen Kisalföld tájegységének rábcakapi telkén álló 19. században épült pajtában megrendezett interaktív kiállításnak az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Kocs településen kifejlesztett és onnan európai hódító útjára induló hagyományos magyar közlekedési eszközre. A közlekedés történetének kezdete egyidős az emberiség történetével, hiszen maga az ember is egy idézőjelbe tett közlekedési eszköz, elég csak az afrikai gyalogkaravánokra gondolni. A tényleges tárgyi eszközök tekintetében, a valódi előrelépést a szán, a csónak és kocsi feltalálása jelentette. tovább