Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.18. - 2019.06.18.
Budapest
2019.06.18. - 2019.08.20.
Budapest
2019.06.18. - 2019.07.13.
Budapest
2019.06.18. - 2019.08.15.
Budapest
2019.06.17. - 2019.06.21.
Budapest
2019.06.16. - 2019.08.25.
Budapest
2019.06.16. - 2020.01.19.
Budapest
2019.06.15. - 2019.09.15.
Tihany
2019.06.15. - 2019.06.30.
Budapest
2019.06.14. - 2019.07.14.
Budapest
2019.06.14. - 2019.09.22.
Budapest
2019.06.14. - 2019.11.10.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: A Koszta József Múzeum vármegyeházi épületében (főépület) lévő belső kiállítóterek teljesen újjáalakulnak az Omega-kiállítás költöztetése, továbbá a "Szojuz-36: Első magyar az űrben" című Farkas Bertalan-kiállítás berendezése okán.
A Múzeum 2019. május 31. és június 21. időpontok között zárva tart, csak a Fridrich Fényírda látogatható előzetes bejelentkezéssel. Nyitás 2019. június 22-én, 19.00 órakor, a Múzeumok Éjszakáján.
További információk kérhetők telefonon, vagy e-mailben: +36 70 228 8565; igazgatosag@kosztamuzeum.hu.
K-P 10-17, Szo-V 10-18
Ettől eltérő időpontban bejelentkezés alapján.
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a múzeum pénztára hétköznap 16.30-kor, hétvégén 17.30 órakor zár!
Időszaki kiállítások
2019.06.22. - 2019.07.31.
Helyszín: Megyeháza aulája (Szentes, Kossuth tér 1.) tovább
Állandó kiállítások
Vízhordók
Koszta József (Brassó, 1861 - Budapest, 1949) 1917-ben rendezhette meg első önálló kiállítását (Ernst Múzeum, Budapest), amely meghozta számára a régóta áhított szakmai és anyagi sikert. Az addig sokszor igen nehéz körülmények között élő művész 1920-as második önálló kiállítása után (szintén az Ernst Múzeumban) szimbolikusan és praktikusan is megtalálta helyét Szentesen. tovább
A szentesi görögkeleti egyháztanács tagjai
A folyosón rendezett kiállítás két nagy tematikai egység köré szerveződik. A város településszerkezetében bekövetkezett változások ismertetését követően bemutatja a városrészek sokszínű világát, majd egy szentesi ház helyiségeit járhatjuk végig képzeletben. tovább
Kovács Ferenc szentesi szíjgyártó műhelye
A "Céhek, iparosok, segédek. Mesterségek Szentesen." című állandó néprajzi kiállítás a város kézművességéről próbál áttekintést adni a munkaeszközökön, valamint az írásos és a tárgyi emlékeken keresztül. tovább
Részlet a kiállításból
Állandó kiállítás formájában ismerkedhet meg az érdeklődő Szentes képzőművészetével, amely a városból elszármazó vagy helyben alkotó festők, grafikusok, szobrászok műveiből ad némi ízelítőt. tovább
Halászkunyhó csónakkal
A"Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban." című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. tovább
Puszták népe
Felgyő–Kettőshalmi-dűlő, Forgó-tanya régészeti lelőhely egy közel 30 hektár kiterjedésű dombháton helyezkedik el. tovább
A szentesi fejfákkal kapcsolatos legkorábbi adatok a 19. század elejéről származnak. Kiss Bálint szentesi református lelkész 1820-as években született leírása szerint, a fejfa akkori neve főtől való fa. Általában a halott nevét és halálának idejét vésték rá. tovább
Részlet a kiállításból
A tervezett tárlatok közül az első a Szentes város évszázadai címet viseli, és 2006. március 15-én nyílt meg. A szűkebb pátria ezeréves történetét két forráscsoport, az írásos dokumentumok és a tárgyak sikeres ötvözésével mutatja be főként hagyományos vitrinekben. tovább
A szobrászok közül kiemelkedik Koncz Antal, aki portrészobraival, érmeivel és zsánerplasztikáival nagy elismerést ért el a szentesi és a környező városok műértő közönségénél. Drahos István a magyarság mondavilágából merítette műveinek témáit, a tollrajz és a rézkarc műfaja után a fametszet, az exlibris világában ért el hazai és nemzetközi sikereket. tovább
A megyeházi kiállításokat a folyosón bemutatásra kerülő történelmi arcképcsarnok vezeti be, amely a városhoz kötődő jeles személyiségek portréit vonultatja fel. tovább