Anna Margit életmű-kiállítása” a Magyar Nemzeti Galériában. A nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató tárlat minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának életművéről. A kiállított műtárgyak nagy része ritkán látható kiállításon, köztük sokkal még korábban nem találkozott a közönség. A művek zöme a Magyar Nemzeti Galéria és Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből érkezett a kiállításra, melyeket további magyarországi közgyűjteményekből és magántulajdonból kölcsönzött műtárgyak egészítenek ki.

Anna Margit az 1945–1948 között működő Európai Iskola nevű művészcsoport egyik alapító tagja és kiemelkedő képviselője. A 20. század legnehezebb periódusait megélő művész alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz; életművének jelentős része leginkább a szürrealizmus, illetve az expresszív látásmód mentén jellemezhető. Anna Margit olyan egyedi formanyelvet hozott létre, amely a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjává tette. Festészetében egyszerre jelent meg az érzékiség és a kíméletlen tisztánlátás.

Az elegáns dekorativitást kapcsolta össze a lélek kutatásával. Harmincas évekbeli chagalli módszereken alapuló lírai asszociatív festészete férje, Ámos Imre festőművész 1944-es tragikus halálával megváltozott. Az Európai Iskola hatása alatt festett művein gyermeki módon, hatalmas fejjel ábrázolta bábuit, melyek helyette szóltak, s megjelenítették az emberi léptékkel megfogalmazhatatlan szenvedést. Az ötvenes és hatvanas években egyre fontosabbá vált képein az abszurd humor, a gúny. Művészetében ekkor tűntek fel a nép- és a provinciális művészet elemei: a folklór és a giccs segítségével eltávolította magától a gyászt, és a tragikum összefonódott a komikummal, a nevetéssel. Késői képein bábui ótestamentumi jeleneteket idéztek meg az emlékezés szomorúságával és iróniájával.

A kiállítás új szempontok mentén mutatja be az életművet: önarckép és maszk viszonya; a nőiség sajátos értelmezése a Biblia, a mitológia vagy a tömegkultúra hatására megfogalmazott új női szerepek; a zsidóüldözés és a holokauszt traumájának feldolgozása; 1956 élménye; a népművészet, a giccs és a pop-art hatása, és szinte minden formában a szenvedő és túlélő ember örök problémái.

A Bartók Tavasz Művészeti Heteken megnyílt tárlat – majdnem ötven évvel a művész utolsó kiállítása után – minden korábbinál teljesebb módon mutatja be Anna Margit életművét. A kiállítás kurátora: Kolozsváry Marianna művészettörténész