Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.25. - 2020.01.25.
Debrecen
2020.01.25. - 2020.01.25.
Budapest
2020.01.25. - 2020.04.15.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Debrecen
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.05.03.
Budapest
2020.01.24. - 2020.02.29.
Győr
2020.01.23. - 2020.01.23.
Budapest
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hódmezővásárhely
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hajdúböszörmény
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18
állandó kiállítás, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(15 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
1500 HUF
Belépő felnőtteknek
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
1000 HUF
Belépő diákoknak
1200 HUF
Belépő diákoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
4800 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra)
250 HUF
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra, bérlettel nem rendelkezőknek)
450 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3500 HUF
Fotó
500 HUF
Videó
500 HUF
A "Céhek, iparosok, segédek. Mesterségek Szentesen." című állandó néprajzi kiállítás a város kézművességéről próbál áttekintést adni a munkaeszközökön, valamint az írásos és a tárgyi emlékeken keresztül.

A 18. században Szentesen három céh működött. Az 1828-as összeírás a településen 30 szakma képviselőit tüntette fel. Legnagyobb számban a csizmadiák, a takácsok, a kovácsok, a kerékgyártók, a szűcsök, a tímárok és a molnárok képviseltették magukat. Szentes zömében mezőgazdaságból élő népességének elenyésző hányadát alkották a kézművesek, akik létszámukat tekintve nem játszottak fontos szerepet a település életében, ám a helyi iparcikkszükségletek kielégítésében kitüntetett hely illette meg őket.

Gazdagnak mondható a szentesi céhekhez és ipartársulatokhoz kötődő tárgyak, írásos dokumentumok gyűjteménye, amely a közösségek mindennapjairól, szokásairól hordoznak alapvető ismereteket. Új korszak kezdődik a helyi iparosság történetében az 1870-es évekkel, amikor törvényi szabályozás született a céhek megszüntetéséről és az ipartestületek megalakításáról.

A kiállító teremben a céhes és az ipartársulati emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szűcs, szíjgyártó, kádár, korsós, cipész) által használt szerszámok és munkaeszközök sokszínű világába.