Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.22. - 2019.08.22.
Budapest
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, bányászat, gazdaság, ipar, nehézipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A bányászati tudományok első, a 16. században, nyomtatásban megjelent műve Georgius Agricola könyve, amely a mai napig a legfőbb forrás a korszak bányászatának tanulmányozásához.

Kezdetben a latin és német nyelv használata a jellemző, de a 18. század utolsó harmadában már megjelennek magyar nyelvű, tudományos bányászati munkák is.

A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte.

A bányászati tudományok gyakorlati alkalmazásáról tanúskodnak az 1627-ben Selmecbányán, a világon elsőként végrehajtott és jegyzőkönyvezett bányabeli kőzetrobbantás, az 1735-ben Selmecbányán megnyílt bányatisztképző iskola (a mai bányászati felsőoktatás őse), az 1749-re elkészült selmeci "erővíz" tavak rendszere és leginkább a 18. századi bányagépesítés két jelentős reprezentásának, a két Hellnek az életműve. Mária Terézia leiratában méltatta a család érdemeit és kitüntette Hell József Károlyt, aki feltalálta a vízgépet és a léggépet, és 1758-ban üzembe helyezte saját tervezésű és építésű tűzgépét.

A bányászati tudományok a 19. század végéig a műszaki fejlődés motorját jelentették.